Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
120 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó Az árvízvédelmi biztonság növelése mellett a Tisza-Túr tározó a vízhiány (aszály) kezelésére is hatékony megoldást fog nyújtani, fenntartható módon. A korábbi vízgazdálkodási beruházásokkal kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy a rendszer üzemeltetése számottevő gazdasági terhet jelent a fenntartó vízügyi igazgatóság részére. Ez azt jelenti, hogy a vízhiány kezeléséhez szükséges vízpótlás gravitációs biztosításához emelt vízszint (árhullám, vagy duzzasztás) szükséges, azonban a Felső-Tiszán jelentkező árhullámok nem tartósak, illetve az árhullámmal egyidejűleg a belvíz is jelentkezik, ezért ilyen esetben nincs is igény a vízpótlásra. A vízhiányos időszak - ezzel együtt a vízigény is - a kisvizes időszakban jelentkezik, amikor a felhasználható vízkészlettel rendelkező folyó vízszintje LKV közelében van, tehát csak szivattyús átemelés jöhet számításba. Ennek érdekében fixen telepített elektromos szivattyútelep épült Tiszabecs térségében, melynek energiaigényét egy zöldenergiára alapozott naperőmű biztosítja. A vízpótló rendszer gerincét a 70-es években kialakított, az öntözővíz elosztását szolgáló csatornahálózat adja, amelybe bekapcsolták az öblözet belvízcsatornáit is. Amellett, hogy a csatornák kettős-müködésüvé váltak, a rendszer részét képezik a terület holtmedrei, illetve az igénybe vett anyagnyerőhelyek is, így növelve az érintett terület talajvízszintjét. A próbaüzem keretében a megkezdett vízpótlás a vártnál is kedvezőbb eredményeket mutatott, melynek igazi jelentősége, hogy az elmúlt 100 év legsúlyosabb aszályával terhelt időszakban kimutatható eredményeket értünk el a térség vízháztartásának a javításában. A beruházás - amellett, hogy egy biztonsági szelepként fogja csökkenteni az árvízvédelmi védvonal terhelését anélkül, hogy beavatkozna a Tisza vízjárásába - lehetőséget fog teremteni a Tisza-Túrközi öblözet vízgazdálkodásának hatékony javítására. A térség áttekintő helyszínrajzát az 1. ábra mutatja be. 2. Előzmények, célkitűzések A Felső-Tisza-vidék (a Tisza Záhony feletti vízgyűjtője) területén 110 településen összesen 121 000 ember él. Ebből 73 300 személy árvízveszélynek közvetlenül kitett, tekintettel arra, hogy a mértékadó árvízszint alatt, 3-5 m magas töltésekkel védett területen él. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az árvizek rendkívüli hevessége miatt, valamint a csekély, 20-30 órás időelőnyü árvízi előrejelzésből következően egy esetleges töltésszakadásnál - a közvetlen életveszélyen túl, mely különösen a töltéslábaknál fekvő településeknél jelentkezik - a kiömlő víz következtében a menekülési utak is megsemmisülhetnek. Miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye jelentős területét bármikor fenyegethetik árvizek, az árvizek hevessége miatt a védekezési felkészülésre és konkrét végrehajtására nagyon rövid a rendelkezésre álló idő. Ugyanakkor a fő védvonalak nem
