Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet

121

felelnek meg az előírt méreteknek, kiépítettségük alig haladja meg az 5%-ot, így több száz km hosszú töltésszakasz szorul megerősítésre. Nagyon súlyosnak ítélhető meg, hogy van olyan töltésszakasz is, ahol a töltések koronaszintje a mértékadó árvízszintet sem éri el, mely a rövid előrejelzési időelőny miatt a meghágás elleni védekezési lehetőséget ellehetetleníti. Az áradás intenzitását és vízhozamát tekintve a Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakasza az egyik legveszélyeztetettebb. Az egész Tisza-völgyben itt a legnagyobb a folyó árvízi vízhozama.

Egy viszonylag szárazabb évtized után, 1998-2002 között a Tisza-völgyben egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek a fontosabb szelvényekben többször is megdöntötték az addig észlelt maximális vízszinteket. A magas tiszai árvizek jelentős belvízi elöntésekkel és a mellékvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával párosultak. 2001. márciusában, amikor a Tisza jobb parti töltése a beregi öblözetben Tarpa és Tivadar között átszakadt, szinte minden településéről ki kellett a lakosságot menteni. Akitört víz átterjedt a magyar-ukrán országhatáron, és Ukrajnában is jelentős károkat okozott (Bodnár 2003, Szlávik 2021). Az árvizek rámutattak, hogy a tiszai árvízvédelmi rendszer nem rendelkezik megfelelő tartalékokkal.

1. ábra. A Tisza-Túr tározó térségének áttekintő helyszínrajza