Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 183 A kormányrendelet kimondta, hogy az állam addigi feladatain kívül gondoskodik a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tervszerű vízgazdálkodásról, ennek keretében az öntöző vizek beszerzéséről és szétosztásáról; az árvíz- és belvízvédelemről; az állami kezelés alatt nem álló folyók, patakok s egyéb vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó és közérdekből is szükséges vízszabályozási, partvédelmi és más nemű vízimunkálatokról; a vízhasználatra addig alakult társulatok által végzett vízimunkálatokról; a közérdekű vízierőművek és a mesterséges víziutak építéséről és fenntartásáról. A rendelet szerint a földmívelésügyi miniszter e feladatokat a létesítendő Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVgH) útján látja el. Az OVgH felállításáról szóló fejezet előírást tartalmazott a Hivatal szervezeti felépítéséről, működési rendjéről, a költségek fedezéséről, valamint a felügyeletről. Önálló fejezet foglalkozott a vízi társulatok államosításából fakadó teendőkkel. Kimondta, hogy a megszűnt társulatok vagyona - minden térítés nélkül - az államra száll, s egyúttal rendelkezett a társulati alkalmazottak felülvizsgálatáról, s állami szolgálatba vételéről, valamint az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet létesítéséről. (Ezt a következő évben külön rendelet szabályozta.) E kormányrendelet alapján az addig különféle regionális érdekből végzett munkálatok egységes, kizárólagos állami irányítás alá kerültek. Ez volt az államosítási alaprendelet, amelyet számos más, a vízügyi terület minden részére kiterjedő további részletes szabályozás követett. Történetileg részét képezte annak a folyamatnak, amely a legnagyobb pénzintézetek és iparvállalatok államosításával indult az előző években, majd az összes pénzintézet, közép- és kisüzemek, a nagy- és kiskereskedelem csaknem teljes állami tulajdonba, vagy kezelésbe vételét jelentette. A 12.580/1948. Korm. sz. rendelet az árvíz- és belvízvédekezés körébe tartozó összes hatósági jogkört az ország egész területén az ár- és belvízvédelmi készültség beálltától annak megszűnéséig az országos árvízvédelmi kormánybiztos kezébe tette. Ami az egykori vízkárelhárítási kulcsszervezeteket, a vízitársulatokat illeti, csaknem tíz évet kellett arra várni, hogy a politikai döntéshozók számára is bebizonyosodjon, az állam nem képes a vízgazdálkodással kapcsolatos valamennyi feladatát maradéktalanul ellátni. Különösen így volt ez a helyi érdekeltségű vízimunkák tekintetében. így azután - más tartalommal és egészen más tulajdonviszonyok alapján - a vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú törvényerejű rendelettel a társulatokat újraszervezték, s bizonyos területi vízgazdálkodási feladatokat ismét érdekeltségi alapon végeztek el. Ezek között azonban már nem szerepelt az árvédekezés helyi végrehajtása, s a belvizek eltávolításában is csak korlátozott feladatot kaptak {Fejér 2001). A kormány 19/1958. sz. rendelete foglalkozott ennek a törvényerejű rendeletnek a végrehajtásával. A feladatok tisztázása érdekében a társulatok 1958. március 18-án megtartották első országos tanácskozásukat. A társulati mozgalom akkor újjászületett.
