Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 179 A Szabad Nép január 20-án a következő címekkel jelent meg: ,J.z árvízsújtotta lakosság súlyos károkat szenvedett, de a kár nem országos jelentőségű - Államosítani kell az árvízmentesítő társulatokat — Bűnös mulasztások— 72 ármentesítő kiskirály — Az állam segít" stb. Vas Zoltán kilátásba helyezte, hogy 20 társulatnál szigorú vizsgálatot fognak indítani annak kiderítésére, mire költötték a társulatok az állam által kiutalt pénzeket. A főtitkár az árvízzel foglalkozó sajtóértekezletén nem kímélte az állami mérnöki szolgálatot sem, mondván, hogy a társulati autonómiára hivatkozva azok is csak akkor tudnak beleszólni a társulatok ügyeibe, ha már megtörtént a baj36. A társulatok elleni kirohanás hátterében az is megbújt, hogy a minden önszerveződést, önkormányzatot ferde szemmel tekintő kommunista államvezetés mielőbb fel kívánta számolni a társadalomirányítási rendszerébe nem illő szervezeti elemeket, így a vizi társulatokat is. Az országosan 3830 km hosszú árvízvédelmi gátrendszer felügyeletét 60 társulat 579 gátőre látta el, a 150 szivattyútelep és 215 hordozható szivattyú kezelésére csak 74 gépésze volt a társulatoknak, a 20 600 km-es belvízcsatorna hálózaton 352 csatomaőr dolgozott ebben az időben. De nem csak a gátőrök és csatornaőrök voltak a munkával túlterhelve. Egy társulati mérnök felügyelete alá átlagban 330 km2 (57 000 kh) ártéri terület, 57 km védtöltés, 36 km távbeszélő vonal, 8 távbeszélő állomás, 20 zsilip, 150 csatorna-műtárgy, 200 km belvízcsatorna, 5 gátőrház cs ugyanennyi szertár, valamint - átlagosan - 1,5 szivattyútelep és 2 hordozható szivattyú tartozott. Ezeken felül a társulati mérnök feladata volt az árvízvédelmi, belvízvédelmi és vízhasznosítási tervek elkészítése, az építési munkák vezetése, az engedélyezési tárgyalásokon, hatósági felül vizsgálatokon és az azokkal kapcsolatos helyszíni bejárásokon való részvétel, továbbá a különböző minisztériumi szervekkel, a közmunkaügyi felügyelővel, a gazdasági felügyelővel, a vármegyével, a járási vezetőséggel, a községi elöljárókkal való tárgyalások lebonyolítása (TDT 1948a). A felsorolást ki lehet egészíteni azokkal a feladatokkal, amelyeket a társulatok - terheik csökkentése céljából - az 1940-es évektől egyre komolyabban folytattak. Ezek közé tartozott a társulati véderdők és gátkaszálók értékesítése, fűzfavessző telepek, gyümölcsösök, szeszlepárló üzemek és rizstelepek létesítése. Ez a gazdasági működés jelentős bevételhez juttatta az egyes társulatokat. Akadt olyan társulat is, ahol az éves ártéri kirovás egyharmadát is elérte a gazdálkodás haszna (Tűr 1948b). A társulatok gazdálkodási tevékenységének is köszönhető volt, hogy alkalmazottaikat—a nehéz háborús és azt követő időkben - rendszeresen tudták fizetni. Vas Zoltán a felső-tiszai árvíz kapcsán heves kirohanást intézett a Tisza-Szamosközi Armentesítő Társulat ellen, mondván: „... A Felső-Tiszánéil megnézettem, mit csinálnak az ottani ármentesítő társulatok. A legjobb hites állami revizorokkal 36 Az árvíz kapcsán először a közvetlenül résztvevő mérnökökkel szemben indult eljárás, ami azután az egész Földmívelésügyi Minisztérium egyes vezető tisztviselői (pl. Hallóssy Ferenc) ellen induló perbe torkollott (Fejér 2001).
