Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabályozások tanúi - dendrokronológiai összefüggések
162 Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabálozások tanúi... A 7. ábráról fontos következtetés vonható le, abban az összefüggésben, hogy milyen mértékű az aszály együttes előfordulása egy bizonyos időjárás-típussal. Ebben az időszakban 24-szer fordult elő valamilyen súlyosságú aszály (PAI>6) az Alföldön, amelyek közül 15 esetben esik egybe valamelyik szárazságot jelző időjárás-típussal, 9 eset pedig a hideg időjárás-típus valamelyikével, amiben szintén a száraz időjárás dominál közepes súlyosságú aszályokkal15. Míg 1870-1926 között, az eddigi leghosszabb, szinte megszakítás nélküli hideg-sorozat alakult ki, amit mindössze hét alkalommal szakít meg egy-egy meleg időjárás típusú év. Az előzőekben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy az egyes fák fejlődésére jelentős hatással van az illető év hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulása, mert ezek együttes hatása befolyásolja a fatest éves fejlődésének ütemét és mértékét. Ugyanakkor, a hideg időjárás-típushoz köthető évjáratok is hasonló hatást váltanak ki a növényben, mint a szárazak: a hideg-száraz kategóriájú évek egymásutánisága például egyre vékonyabb évgyűrűket eredményezett 1906-1914 között, amikor a bogyiszlói fák évgyűrű vastagságában határozott csökkenés figyelhető meg. Az 1927-1941. közötti másfél évtizedet a hideg-meleg kategóriájú évek jellemzik, az összes kombinációban. Az 1942-1953. közötti időszakot, a folyamatos, egymást követő száraz-meleg vegetációs időszakok jellemzik. Ezt követően, a meleg és hideg időjárás tipusok összes kombinációja előfordul: jellemzően a meleg-száraz és hideg-száraz típusok és az ezt kísérő aszályok sűrűsödésével. 3.5. A talajvíz szerepe a vizsgált tölgyek fejlődésében Őshonos fafajaink közül a kocsányos tölgy jellegzetesen síkvidéki és dombvidéki fa, ami a jó vízellátású és talaj adottságú területeket kedveli. Ilyen volt a vízszabályozásokat megelőzően szinte az egész Alföld, a folyók ártereivel, időszakos döntésű területeivel. A tölgyek - a korabeli leírások szerint - összefüggő erdőségeket, ligeterdőket alkottak, amelyek a vizes területek magasabb terepalakulatait foglalták el. 15 Az 1901-2000. között vizsgált időszakban az aszályos évek (24) a három időjárástípus valamelyikével esik egybe. Az évszámok melletti zárójelben megadjuk az évhez tartozó PAI-értéket. Meleg-száraz: 1904 (8,48); 1917 (6,96); 1928 (6,06); 1930 (6,35); 1943 (6,76); 1946 (8,13); 1947 (7,02); 1950 (8,92); 1952 (12,36); 1968 (6,06); 1983 (7,09); 1992 (11,38); 1993 (9,67); 1994 (8,67); 2000 (9,01) Hideg-száraz: 1911 (7,08); 1921 (6,94); 1923 (7,57); 1931 (7,24); 1935 (9,46); 1962 {7,06); 1990(8,82) Hideg-nedves: 1984 (6,08); 1995 (6,09)
