Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabályozások tanúi - dendrokronológiai összefüggések
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 163 Ezek nem voltak nagy szintkülönbségek, tehát a fák, gyökerük révén, ami „...a tápanyag- és vízfelvételen keresztül a fák fiziológiai állapotát, fej lődési/növekedési tulajdonságait is alapvetően meghatározza” (Führer et al. 2011) könynyen hozzáférhettek a felső talajrétegben tárolt vízhez, illetve, száraz időjárású években, a felszínközeli talajvízhez16. A fatest növekedésében fontos szerepe van a talaj felső szintjét sűrűn behálózó, horizontálisan és vertikálisan növő gyökérzetnek: kocsányos tölgy esetén a lefelé törekvő, kizárólag a törzs alatt kifejlődő vastag gyökereknek és a vízfelvétel szempontjából fontos finom gyökérzetnek. A kutatások szerint (Führer et al. 2011, Csiha-Keserű 2014) a kocsányos tölgy gyökérzetének struktúrája, jellemzően hasonló, függetlenül a termőhelytől, a környezeti hatásoktól17. A vízellátásnak ez a kiegyenlítő hatása meg is jelenik a bogyiszlói fák vastag évgyűrűiben (1. táblázat). Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a talajvíz fontos tényező volt és mára különösen azzá vált a flóra fenntartásában. Síkvidéki területeken a talajvízszintek alakításában meghatározó szerepe van a csapadéknak, amit a beszivárgás és párolgás, valamint a hely hidrogeológiai viszonyainak dinamikus egyensúlya határoz meg, amiben az emberi hatások is szerepet játszanak18. A fák környezetének feltételezett talajvízjárását két kút adatsorán keresztül mutatjuk be. Mindkettő a Duna-völgy síkján található: az uszódi (1455. számú) talajvíz kút 91,32 mBf. terepszinten, Ordastól 8,3 km-re délnyugatra, a Dunától 600 m-re. A bogyiszlói (V-9. számú) talajvíz kút 89,03 mBf. terepszinten, a Dunától 2,6 km-re a mélyártéren, 2 km-re nyugatra a tölgyestől (2. ábra). Az uszódi kút egyensúlyi vízszintjei mélyebb tartományokban alakultak ki a terep alatt, 16 Ez az állapot jellemezte a Duna-Tisza közi homokhátat, a hajdúsági, nyírségi homoki területeket, amelyek az ökológiai adottságaikban mára jelentősen megváltoztak (Csiha-Keserű 2014). 17 A felső 100 cm-es talajrétegben van az összes gyökértömeg több mint 90%-a. A fiziológiai szempontból fontos aktív finomgyökérzet (0<2 mm) mennyisége az alsó szinten (130-150 cm) a felső rétegben lévőkhöz képest nagyobb. Ez a fínomgyökér-hálózat öszszességében óriási vízfelvevő felületet jelent. Az egyes talajszintek begyökerezettségének mértéke jelentősen eltérhet egymástól, tekintettel a talajalkotó kőzetek fizikai és kémiai tulajdonságaira. Például homok/kavics rétegben nem ágaznak el a gyökerek, hanem a legrövidebb úton áthatolnak rajtuk, keresve a, jó” talajt és a vizet. 18 Számtalan írásos bizonyítéka van annak, hogy rendkívüli időjárási jelenségek a múltban is rendszeresen előfordultak, amelyek a klímaváltozás/klímaingadozás részét képezték, úgy mint a mai időkben is. Ezeknek az évtizedes, évszázados folyamatoknak a hatására változik folyamatosan a talajvízszint terepszinthez viszonyított egyensúlyi állapota.
