Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 2. szám - Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabályozások tanúi - dendrokronológiai összefüggések

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 151 1. kép. Az ordasi Rákóczi-fa5 2012-ben 2.2. Az ordasi Rákóczi-fa Ordas település a Duna bal partján a folyó­hoz közel fekszik, azon a nagykiteijedésü platón, ami alig 2 m-rel magasabb a bo­gyiszlói mélyártémél. A korabeli térképek, leírások tanúsága szerint a települést már a 18. században töltés védte a dunai árvi­zek ellen. Ugyanakkor, határában nagy ki­­teijedésü vizes, mocsaras vidék terült el, aminek lecsapolása a 20. század elején kezdődött, tehát addig a település minden oldalról veszélyeztetve volt a vizektől. A belterületen álló öreg kocsányos tölgy, a 18. században még erdőt alkotó tölgyfák utolsó fáinak egyike volt (1. kép). 2013- ban vágták ki, mivel a beteg fa már veszé­lyeztette környezetét. 2. kép. A bogyiszlói kasztói őstölgyes elszórtan álló kocsányos tölgyei Kirajzolódik a csekély szintkülönbségü, feltöltődött ősmeder nyomvonala, amelynek peremén és szigetein állnak a fák (részlet). (A szerző felvétele) 5 Forrás: https://grundblog.wordpress.com/2012/03/03/surgetettseg/

Next

/
Oldalképek
Tartalom