Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabályozások tanúi - dendrokronológiai összefüggések
152 Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabálozások tanúi... 3. A hazai dendrokronológiai kutatások fontosabb eredményei A dendrokronológiai, dendroökológiai kutatások6 7 eredményei bizonyítják, hogy lehetséges egyes meteorológiai, vízrajzi elemnek, mint például a csapadéknak (Dávid-Kern 2007, Kern 2007, Kern et al. 2009), vagy egy tó éves természetes vízkészlet-változásainak, akár több évszázadot átfogó, bizonyos fokú rekonstrukciója (Horváth et al. 2011). Az eddigi eredmények alapján már tehető néhány fontos megállapítás:- Hazánk földrajzi fekvése és kiegyenlített éghajlata a fákban nem vált ki nagyfokú érzékenységet a klíma változásaival szemben. Ezt bizonyít ják az átlagos érzékenység1 alacsony értékei.- Hazai viszonyok között a csapadék hatása az évgyűrű növekedésre dominánsabb a hőmérsékletnél. Az évgyűrű növekedését nem csak az adott év csapadék és hőmérsékleti viszonyai, hanem a megelőző év(ek) is befolyásolják.- A hazai fák növekedését befolyásoló legfontosabb klimatikus paraméterének a növekedési év május-júniusi csapadéka bizonyul, és - gyengébb kapcsolattal - a megelőző év augusztus-október közötti csapadéka is.- Az átlagos értékeket meghaladó április-május közötti középhőmérsékletek nem kedveznek a tölgyek növekedésének. Az átlagnál melegebb augusztus-szeptemberi középhőmérséklet a következő év növekedését csökkenti. Tanulmányunkban két, eddig nem vizsgált paraméterrel foglalkozunk: az aszállyal, amelynek bizonyított a növekedést befolyásoló hatása, valamint a talajvízzel, amiről ugyanezt feltételezzük. Ezek beemelése az eddig alkalmazott hidrológiai, vízrajzi és dendrokronológiai vizsgálatokba, közelebb vihet bennünket e bonyolult folyamat feltárásához. 3.1. A Kasztói-őstölgyes kronológiája A védett terület legelő, ahol a valamikori ártér tölgy erdejének maradvány-fái találhatók meg elszórtan. Egy-két csúcsszáradt fa kivételével a fák egészségesek (2. ábra, 2. kép). Az élő példányokból származó speciális magmintákból és egy kivágott példány korongjából nyert évgyűrüvastagság-adatokból készült, 21 tagból álló, 167 évet átfogó helyi kronológia az 1852-2018. közötti időszakra (3. ábra). 6 Dendroökológia: hosszú időszak (több száz/ezer év) környezetváltozásainak rekonstruálása, datált évgyűrű-kronológiák segítségével. 7 Érzékenységnek nevezzük a szomszédos évgyűrűk szélességváltozásának mértékéből számított abszolút számot (lásd az 1. táblázatot).
