Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja
• megteremthetők lesznek a hajózási feltételek, hiszen a Mosoni-Dunát az EGB nagyhajózásra alkalmas vízi útnak minősíti és III. vízi út kategóriába sorolja a 2-14 fkm között; • a hajózás feltételeinek megteremtése úgy oldható meg, hogy az árvizek és ajég levezetése ne jelentsen további problémákat, valamint biológiai folyosó is létesülhessen; • mérsékelhetőek lesznek a Duna árvizei okozta vízszintemelkedések. A torkolati műtárgy árvízkapuként is működhet, ami azt jelenti, hogy tartósabb dunai árvíz esetén (pl. 1965) árvízkapuként nem vehető figyelembe, azonban az árvizek jelentős részében csökkenti a vízszinteket, amely előnyös Győr térségében; • lehetővé válik a kisvizes időszakokban a Duna leszívó hatásának kiküszöbölése; • lehetőség nyílik a gyalogos és kerékpáros közlekedés megteremtésére Vének-Gönyü községek között. Cikkünk jelen fejezetében az elkészült torkolati mü ideiglenes üzemrendjének és üzemeltetési szabályzatának hidrológiai megalapozását szolgáló vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze. 3.2. A Mosoni-Duna torkolati műtárgy létesítésének hidrológiaihidraulikai indokoltsága A Mosoni-Duna alsó 16-18 km-es szakaszának és a Rába alsó 10-11 km-es szakaszának vízszintjét is alapvetően a Dunán, a Mosoni-Duna torkolatánál kialakuló vízszintek határozzák meg. A Duna hazai szakaszán a hajózhatóság biztosítása érdekében az elmúlt évtizedekben olyan folyamszabályozási beavatkozások (pl. a kisvízi meder szélességét csökkentő terelőmüvek, kotrás) sora zajlott, valamint jelentősek voltak a nem folyamszabályozási célú, ipari méretű kavicskotrások és a felettünk lévő Duna szakaszon megépült vízlépcsők duzzasztott terében a görgetett hordalék visszatartása, melyek eredményeként a Duna főmedre jelentősen bevágódott. A beavatkozások elsődleges célja az volt, hogy hajózási szempontból kritikus kisvizes időszakban a mederben lévő víztömeget minél keskenyebb sávra szorítsa annak érdekében, hogy a keskenyebb sávon nagyobb vízmélység alakuljon ki. A kisvízi meder szélességének szűkítésével párhuzamosan ugyanakkor az áramlási sebesség nőtt és vele arányosan a munkavégző képesség is. A nagyobb munkavégző képesség eredményeként a mederben a lineáris eróziós folyamatok erősödtek fel, ami a meder fenékszintjének süllyedését és a meder egyre mélyebbre ágyazódását vonta maga után. Ez a folyamat zajlott és zajlik napjainkban is a Duna Vének és Gönyü közötti sza90 A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja