Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet

91

kaszán, mely a Mosoni-Duna befogadója. A Duna kis- és középvízszintjének süllyedése következtében az 1970-es évek első fele óta, közel 2 méterrel csökkent a kisvízi vizszint a Mosoni-Duna alsó szakaszán.

A Mosoni-Duna és a Rába alsó szakaszán tapasztalt mederbeágyazódás, ill. kis- és középvízi vízszintcsökkenés miatt a hullámtéren található egykori mellékágak, medermaradványok, ill. kubikgödrök fokozatosan elvesztették kapcsolatukat a főmederrel, ill. a főmeder víztömegével. Ennek következtében vízháztartásuk egyre szélsőségesebbé vált. A Rába és a Mosoni-Duna medre a lecsökkent kisvízi és középvízi vízszintek miatt Győr városában jelenleg az év túlnyomó részében nem nyújt a korábbi évtizedekre jellemző pozitív tájesztétikai élményt. A kisvízi vízszintek emelésével és a középvízi vízszintek tartósságának növelésével a győri vízparti területek tájképi értéke, a vízparti területek rekreációs potenciálja jelentősen javítható. Ezek a hatások jól láthatók a 10. és a 11. ábrán, amelyek a Duna dévényi, illetve a Rába győri szelvényének jellemző vízhozam és vízszint trendjeit szemléltetik 1950-től napjainkig. A 10. ábrán látható, hogy az elmúlt 70 évben a Duna közép- és kisvízhozamai nem mutatnak jellemző trendváltozásokat, ellentétben az éves nagyvízhozamokkal, amelyek szignifikáns emelkedést mutatnak 1950 óta.

Ettől lényegesen eltérő képet mutatnak a Rába torkolatában fekvő győri vízmérce elmúlt 70 évének vízszint-trendjei (11. ábra). Az éves legnagyobb vízszinteknek gyakorlatilag nincs trendje, viszont a közép- és kisvízszintek erősen csökkenő trendet mutatnak, igazolva az előzményekben taglalt beavatkozások hatását.

Az elsőrendű feladat tehát a Duna vízszintsüllyedésének hatására a Mosoni- Duna lesüllyedt kis- és közepes vízszintjeinek visszaállítása, a Duna megtámasztó hatásának megfelelő torkolati vízszint biztosítása. A műtárgy megépítésével, amely árvízkapuként is funkcionál, a vízszint rehabilitáció hatásterületén az árvízvédelmi biztonság is javul.

Az új torkolati mű építésének helyét, kialakítását, szerkezeti elemeit és azok funkcióit az előző fejezetekben bemutattuk.

Ebben a fejezetben megvizsgáljuk a műtárgy üzemeltetéséhez szükséges hidrológiai paraméterek múltbéli és jelenlegi alakulását, alapot szolgáltatva az ideiglenes üzemrendben szereplő üzemeltetési forgatókönyvekhez.

3.3. A referenciaidőszak és az elmúlt 20 év vízjárásának vizsgálata a Dunán és a Mosoni-Dunán

Alapvetések:

• az előzetes vizsgálatok szerint a műtárgy üzemének primér vezérlő paramétere a Duna Pozsony felett, Dévénynél a Kisalföld területére lépő vízhozamának a tárgynapot megelőző 3 napi számtani átlagértéke;