Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
34 Váradi József-Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete... • a szélsőséges vízhiányok gyakoribbá váltak, például 2015-ben a Rába, a Hemád, a Sajó, a Szamos, a Tisza, a Sebes-Körös döntött negatív rekordot, elérve vagy alulmúlva az eddig észlelt legkisebb vízállást (LKV), és további hat folyó 20 cm-en belül megközelítette az eddigi legkisebb vízszintet, köztük a Duna is, több szelvényben. A helyzet 2022-ben tovább súlyos bodott: ebben az évben az LKV-t 10 folyó múlta alul: Lajta, Ipoly, Szamos Sajó, Hemád, Tisza (Kisköre alsó és Szolnok szelvényekben) Zagyva, Sebes- Körös, Hármas-Körös, Maros, továbbá a Velencei-tó (VzTT2022); • fokozódik a térségi vízszétosztás szükségessége a vízhiányos területekre (pl. vízátvezetés a Tiszából a Körös-völgybe, a Tisza-tó üzemeltetése a Tisza élő jellegének fenntartása és Szolnok vízellátása érdekében, a Velencei-tó vízpótlása a felette levő tározókból, a Szigetköz vízpótlása stb.) (Váradi 2021); • az aszálykárok nem olyan látványosan jelentkeznek, mint az árvizi károk, de a pénzben kifejezhető veszteség lényegesen meghaladja az utóbbiakét (VzTT 2022). A probléma pro-aktív kezelése szükséges az érintett ágazatok együttműködésével; • a mezőgazdasági vízhiány kezelésében egyre kitüntetettebb szerepet kap a csapadékvíznek a talajban, helyben történő megtartása, mely a legolcsóbb és leghatékonyabb útja a növények vízellátásának, ráadásul jelentős hatással van az áradások és az időjárási szélsőségek kialakulásának csökkentésére. A talajok szerkezeti degradációjával, vízkapacitási jellemzőinek javításával foglalkozó kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak a problémakör hatékony kezeléséhez; • gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő villámárvizek [pl. Észak-Magyarország - 2010 (Szlávik 2014), budapesti „vízözön” - 2015 (Rácz 2016) stb.], melyek a települési csapadékvíz-gazdálkodás hazánkban is elérhető Legjobb Gyakorlatának eszközeivel kezelhetők lennének (VGT2 2015); • felszíni és felszín alatti vizeink jelentős részének vízminősége nem éri el a VKI által megkövetelt ,jó” állapotot (VGT3 2022); • a víziközmű szolgáltatás finanszírozása a szolgáltatók csődjével fenyeget, a szolgáltatás eszközellátottsága és tárgyi feltételei katasztrofálisak. A vízproblémák jelentős részének kiváltó oka a hagyományos vízgazdálkodáson kívül esik. A megoldásukhoz ma már nem elegendőek a hidrotechnikai eszközök, hanem ágazatközi együttműködés, a társadalmi tudatosság növelése és az értékrend kedvező irányú befolyásolása szükséges. A vízgazdálkodás meghatározó kihívása a területhasználati módok változása (pl. a birtokszerkezet
