Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 35 megváltozása, arra alkalmatlan, vízjárta területek művelésbe vonása, a városiasodás, a folyóink medrének árvízszintet növelő használata, a vizekkel szembeni fokozódó rekreációs igények stb.). A biológiai sokféleség megőrzésében rendkívüli jelentőségű a vizes élőhelyek szegényedésének, az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítása. Hazánkban jellemző a víz, mint gazdasági erőforrás - termelési tényező - alacsony kihasználtsága. 6. Kezdeményezések a víztudományi kutatási munka újjászervezésére 6.1. Súlypontok a hazai vízgazdálkodás fejlesztésében Az OVF Vízügyi Tudományos Tanács (VzTT) 2014-ben történt megalakulásakor a belügyminisztertől azt a feladatot kapta, hogy tegyen javaslatot egy új nemzeti vízstratégia kidolgozására. Ennek a munkának az alaplogikája a 2013-ban Budapesten lezajlott Víz Világtalálkozó ajánlásainak, megállapításainak hazai adaptációja volt (Víz Világtalálkozó 2013). A feladat megoldására irányuló munkában a VzTT teljes tagsága részt vállalt. Az oktatással és a kutatással kapcsolatban a Tanács az alábbi megállapításokat, illetve javaslatokat tette. A 2013. évi Víz Világtalálkozó zárónyilatkozatának III.2 Helyzetértékelést és átfogó fejlesztési javaslat kidolgozását az oktatásban és a kutatás-fejlesztésben című fejezetében ezt olvashatjuk: „Olyan politikai befolyástól mentes környezetre van szükség, amiben a tudomány független és megbízható szakmai hátteret tud nyújtani a problémák kezeléséhez. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a tudományos világ és a politika kölcsönös együttműködése gördülékenyebbé tegye az ismeretek átadását és csökkentse a tudomány és a politika között jelenleg tátongó űrt. Javítani kell a műszaki, a politikai és a társadalmi együttműködés feltételeit, és segíteni kell a társadalomtudományok gyakorlatba való átültetését. Szintén kiemelt szerepet kell kapnia az oktatásnak, és a víz, mint érték általános elismertetésének.” (Zárónyilatkozat 2013) Ehhez az ajánláshoz képest a VzTT - konszenzussal - az alábbi szerényebb célokat és tényeket rögzítette: A nemzetgazdaság szinte minden ágában (település, mezőgazdaság, ipar stb.) sajátos vízgazdálkodási problémákat kell megoldani. Ennek érdekében átfogó tudással rendelkező, egyúttal egyedi szakmai feladatokat ismerő, értő, felkészült szakemberekre van szükség. Ma ilyen tudással rendelkező személyek az igényekhez képest csak kis számban találhatók. Az évente visszatérő átszervezések révén a vízügy az 1990-es mintegy 20 000 fős létszámáról mára 3500 főre esett vissza. A gyors változások korában a hazai ágazati kutatás intézmények szétesése, különösen
