Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Engi Zsuzsanna - Szivler Zoltán: Erózióveszélyes területeink és hatásuk - fennálló ellentét a vízfolyást kezelők és a mezőgazdasági művelést végzők között
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 99 5. Összefoglalás A cikkben két dombvidéki működési területtel, számos kistelepüléssel, és nagyon sürü kisvízfolyás hálózattal rendelkező vízügyi igazgatóság mutatta be - példákon keresztül - a működési területén kialakult eróziós problémákat. Az esettanulmányokból nyomon követhető, hogy a kibontakozó ellentét a vízfolyást, mint befogadót kezelők és a mezőgazdasági területeket nem megfelelően művelő tulajdonosok, gazdák között igen nagy, és az álláspontok nem közelitenek egymáshoz. Míg az igazgatóságok elviselni kényszerülnek az erózió vízfolyásokba beérkező utóhatását, a hordalékot, addig a gazdák az erózió ellen nem próbálnak védekezni, sőt, a vízfolyás fenntartására szánt sávot is gyakran felszántják, beültetik. Jogszabályi háttér létezik, vagy mégsem? A vízfolyás feliszapolódása a bejutó termőföld miatt az említett eróziós tevékenységek következménye, amelynek megállítása érdekében szükséges a mezőgazdasági tevékenységet folytatók meggyőzése a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlatiélőírásait tartalmazó 4/2004 (1.13.) FVM rendeletben foglaltak betartásáról. A tárgyi rendelet kitér az eróziós jelenségek (csepperózió, lepelerózió, barázda, árok és mélységi szakadékos erózió) eseteinek és megelőzésének lehetőségeire (szintvonalas művelés, kapásnövények mellőzése, eróziómentes szakaszok kijelölése, sáncolás, teraszos művelés, védősávok kijelölése stb.). A termőföld védelméről szóló törvényben előírt kötelezettségeiknek a betartása már a törvény erejénél fogva is kötelező, ezért a földhasználók részére külön kötelezés gyakran nem kerül kiadásra. A talajvédelmi hatóság a 17% feletti lejtésű területeken ellenőrzi a szántóföldi növénytermesztést és - amennyiben szükséges - megtiltja a kapás kultúrák termesztését az érintett területen. A jelenlegi jogszabályi környezetben a talajvédelmi hatóság a földhasználó részére gyakorlatilag csak táblaszintre vonatkozóan tud kötelezést kiadni, amely azonban önmagában nem jelentheti a problémák megoldását, tekintettel arra, hogy a sárfolyásos problémák megoldása sokkal komplexebb, együttműködést igénylő feladatot jelent, illetve megoldást igényel az egyes vízgyűjtő területekre vonatkozóan. Az Agrárminisztérium elfogadta a Talajvédelmi Cselekvési Tervet (2021), melyben a gazdálkodókat segítő stratégiai célok megvalósítását fogalmazták meg. A terv szerint: „...Számos területen problémát jelent, hogy a termőtalaj túlhasználata meghaladja a talaj megújulási ütemét. A lejtős területek ésszerűtlen talajhasználata és vetésszerkezete, valamint a talajvédő gazdálkodás visszaszorulása miatt a talajdegradációs folyamatok közül az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja; a szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése mintegy 1,4 millió ha. Összesített adatok szerint az országban 2,3 millió hektáron figyelhető meg eróziós kártétel. Magyarország te-
