Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Engi Zsuzsanna - Szivler Zoltán: Erózióveszélyes területeink és hatásuk - fennálló ellentét a vízfolyást kezelők és a mezőgazdasági művelést végzők között
100 Engi Zsuzsanna-Szivler Zoltán: Erózióveszélyes területeink és hatásuk... rületének 9,3 %-a gyengén, 9,6 %-a közepesen, 6%-a erősen erodált. Becslések szerint a lehordott humuszos feltalaj évi átlagban mintegy 80-110 millió m\ a bekövetkezett szerves anyag veszteség pedig mintegy 1,5 millió tonna..." A Talajvédelmi Cselekvési Tervben foglaltak alapján a gazdálkodóknak (földhasználóknak) el kell készíteniük, illetve készíttetniük a saját gazdaságukra vonatkozó Gazdálkodói Talajvédelmi Programot. A Gazdálkodói Talajvédelmi Program elkészítésének határideje még nincs jóváhagyva, de várhatóan 2025. év eleje. Nincs idő arra, hogy ezt megvárjuk, mert az éghajlatváltozás következményei megjelentek, hiszen 2022-ben is folytatódtak a lokálisan lehulló nagy csapadékok. Amíg a fent említett tudatformáló tervezési cselekmények zajlanak, mindenképpen gondoskodni kell a mezőgazdasági művelés alatt álló terület és a vízfolyás békés együttéléséről. Ehhez olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vízgyűjtőt egységes szemlélettel, komplexen vizsgálják. Az ott gazdálkodóknak, kezelőknek, üzemeltetőknek (mezőgazdaság, vízfolyás, közút stb.) a saját területükön monitoring hálózatot kellene kialakítaniuk, amelyekkel olyan adatokat gyűjtenek a vízgyűjtőről, amelyeknek gyakorlati haszna van. Például: milyen mértékű csapadék melyik helyszínen/helyszíneken milyen típusú eróziót okoz. Ha ilyen adatok rendelkezésre állnak, a szükséges beavatkozásokat össze lehet hangolni. Elsődleges célként a lehulló csapadékok minél nagyobb mértékű helyben tartását kell megvalósítani, ezáltal a lefolyási hányad mértékének a csökkentése is megvalósul. A további nagyon fontos szabályok nem újak, csak megfeledkeznek róluk a pillanatnyi gazdasági érdekek előtérbe helyezése miatt: szántók esetében a lejtő mértékéhez javasolt maximális táblaméretek és lejtő hosszak betartása indokolt; az árkos eróziós részeken nem célszerű szántó művelést alkalmazni; az iszaplehordással járó, kialakult és fejlődésben lévő vízmosásokat, hátrarágódásokat stabilizálni szükséges, esetleg hordalék-fogók megépítésével a már minimalizált termőföld lemosódását visszatartani célszerű, energiatörők alkalmazása javasolt. A lejtős részen lévő mezőgazdasági művelés alá vont területeken padkás, árkos, ugróárkos, vagy éppen teraszos talaj-előkészítést végezve sokat segítenének a gazdák a szántó minőségének és az övező vízfolyások hordalékmentes működésének megtartásában. Az ilyen területeken a rétegvonalú művelés a célszerű, ahol a domboldal és a sorok lejtése merőleges egymásra. Erősen lejtős erdőterületek esetén vízmosáskötés, hordalékfogás, vízvisszatartás lenne a megoldás. * * *