Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam 2021. évi 2. füzet A RAJKAI (TRIANONI) ZSILIP A MOSONI-DUNÁN KERTÉSZ JÓZSEF1 1. A rajkai zsilip létesítésének előzményei Magyarország északnyugati szegletében a Duna folyam jobb partján, az 1850,3-1847,0 fkm közötti szakaszán helyezkedik el a folyásirány szempontjából a legfelső magyarországi település, Rajka. A 19. század végére a Duna szabályozása még nem hozott megnyugtató megoldást a hajózás számára és a folyamatosan feltöltődő meder miatt az árvízszintek is emelkedtek. Rajka térségében az akkor fennálló árvíz- és belvízvédelmi, valamint hajózási problémák kezelésére - mint szóba jöhető műszaki megoldás - merült fel egy zsilip építése. A Mosoni-Duna első szabályozási munkáival az árvizek kizárására törekedtek. 1886-ban a csúnyi mellékágból - ma Jónási ágból - történő rajkai kiágazástól, a Mosoni-Duna felső 4 km hosszú szakaszán párhuzamművekkel határolt mederszűkítő műveket építettek. A mederszűkítés melletti régi Mosoni-Duna mederrész mellékággá, holtággá vált. Ekkor keletkezett a Rajkai (Libafarmi) holtág is. A Csallóköz és a Szigetköz falvainak életében ekkor még rendszeresen számítani kellett a menetrendszerű árvizekre. A kis települések körtöltéseket épitve védekeztek. A Rábaközben és a Hanságban nagy felháborodást keltett az 1876. évi dunai árvíz megjelenése, mert a falvak hiába védték településüket saját kiépített töltéseiken a Rába és a Rábca árvizétől, mikor a hátuk mögül, a Mosoni-Dunán kicsapva érkezett a Duna árvize. Ezek az árvizek jelentős károkat okoztak Moson és Magyaróvár városok belterületein is. A Mosoni-Duna árvédelmi töltéseit ezután ugyan felemelték 200 m3/s 1 Kertész József oki. mérnök, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) szakértő
