Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi I. füzet 29 Ez a kormányzati döntési késlekedés elsősorban abban gyökerezik, hogy míg a pillanatnyilag élvezhető, (megélt) jólét érdekében hozott döntések eredménye azonnal látszik, a fenntarthatóságot segítő döntések „haszna” a ma élők számára nem evidencia. A kormányok ciklikus választási sikerorientáltsága pedig rövid távú eredmények felmutatásában teszik azokat érdekeltté, ezért hiába tudja az adott kormány, hogy mit kellene tenni, nem teszi, mert megbukhat. A lakosság számára ugyanakkor elméletileg fontos a fenntarthatóság, de ha a pénzünket, vagy kényelmünket érinti, szemet hunyunk a döntések elmaradása fölött. És ez így van a vízügyi döntések késlekedésében, vagy a fenntarthatóság szerint szakmailag kifogásolható döntések megszületése esetében is (lásd kútfúrások engedélyezése). Ezek a kérdések az integrált vízgazdálkodás megvalósításakor kerülnek reflektorfénybe. Az integrált vízgazdálkodás fogalma: „A vízgyűjtőn folytatott tevékenységek, azok vízigényének a vízkészletekkel és a hidrológiai folyamatokkal történő összehangolása térben és időben” (GWP 2015). Az integrált vízgazdálkodás legfontosabb eszköze a feltáró, elemző tervezés. A fogalom feltételezi a vízgyűjtőn folyó tevékenységek, vagy tervezett tevékenységek és azok vízigénnyel, vízkészlettel, hidrológiai folyamatokkal való kapcsolatának ismeretét, valamint azt, hogy azok ismeretében a tevékenység hatásainak mérlegelése egy szakmai műhelyben megtörténik, majd a visszacsatolás és annak fogadtatása a tevékenységet végző részéről elfogadható lesz. Ma ezeknek a feltételeknek egyike sem adott. A hazai fenntarthatósági eredményességet - Bartus Gábor szerint (Bartus 2013, 2019, 2020) - akadályozza, hogy jelentős területeket foglalunk el a biológia elől a mesterséges területek javára (zöldmezős beruházások, utak, burkolt felületek). Anyaghasználati szokásainkat átalakítjuk, vásárolunk, majd kidobjuk, vagy nem használjuk, hulladékot tennelünk, az éghajlatváltozás elleni lépéseink nem számottevőek, feléljük a természeti tőkénket. Ez utóbbi megállapítások pedig a vízgazdálkodási beavatkozások támadási területei, vagy azokká tehetők, lásd az emelt szintű vízterek létrehozásával szembeni ellenállást. 1.3. A Nemzeti Vízstratégia megvalósításának háttérbe szorulása Az 1110/2017 (III.7.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Vízstratégia (NVS) tartalmazza hazánk 2030-ig elérendő vízpolitikai céljait, amelyeket figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés során. Az NVS a következő négy értékrendi jellegű súlyponti feladatot határozta meg {Kormányhatározat 2017):
