Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
30 Várnái József: Vízválságos Magyarország 1. Vízvisszatartás és vízszétosztás vizeink jobb hasznosítása, a gazdaságtámogató vízgazdálkodás érdekében. 2. Kockázatmegelőző vízkárelhárítás. 3. A vizek állapotának fokozatos javítása a fenntartható jó állapot elérésére. 4. A minőségi víziközmű-szolgáltatás és minőségi csapadékvíz-gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. További három súlypontként megjelölt feladata van a NVS-nek: 1. A társadalom és a víz viszonyának javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). 2. A tervezés és irányítás megújítása. 3. A vízgazdálkodás gazdasági szabályzórendszerének újjászervezése. Ezek lényegében minimális forrásból, de egységes irányítás mellett szolgálhatnák a vízválság hazai kockázatának csökkentését. Nem történtek ez ügyben látható lépések. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vízgazdálkodás lényegi, vagy parciálisnak tűnő problémáinak megoldása sem elvileg, sem szakmailag, sem gyakorlatilag nem a vízügyi műszaki kérdések megoldatlanságában gyökerezik. A vízgazdálkodási kérdések megoldása, vagy megoldásának késlekedése, elmaradása mindig társadalmi, gazdaság-konstrukciós, politikai, általános tájékozottsági, oktatási, szervezettségi, államigazgatási körülményeken dől el. Hazánkban a vízválságot megelőző, a fenntarthatóság követelményeit kielégítő és a Kormány által elfogadott NVS szerinti vízgazdálkodási beavatkozások, csak politikai döntések után és nem jobb szakmai munkavégzéssel valósíthatók meg. Ehhez természetesen a döntéshozóknak ismerni és megfogadni kellene a szakma ajánlásait. 2. Választék a vízhozzáférés lehetőségének növelésére A továbbiakban a hazai vízválságos fenyegetettség közül csak a felhasználható, igénybevehető vízkészletek növelésének lehetőségeit és akadályait tárgyalom. Teszem ezt azért, mert ma a víz hiányát immár nagyobb fenntarthatósági problémának tartom, mint a sok víz elleni küzdelem feladatait. Addig ugyanis, amíg a sok víz elleni küzdelem szakmailag és szervezetileg jórészt egy szervezetirányító és vezető szakmaisága mentén zajlik, addig a kevés víz elleni küzdelem mind szervezeti, mind szakmai, de különösen érdekeltségi összefüggésében hazánkban nagyon megosztott. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazása itt üvöltő kényszerként jelentkezik.