Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 57 kezdeményezését lehetővé tevő jogával is élt. Mindezekről tájékoztatta a Parlament illetékes bizottságait, a törvényjavaslatot előkészítő minisztériumokat, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát is. Álláspontjának kialakításakor figyelembe vette a vízügyi és természetvédelmi szakmai szervezetek véleményét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kutak engedélyezésével kapcsolatos problémák megoldására a társadalmi és gazdasági kérdéseket is érintő megoldást kell találni (Szószóló 2021a). Az alkotmányos védelem egyik kiemelt jelentőségű garanciális eleme, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott törvény aláírása előtt kikérheti az Alkotmánybíróság véleményét, ha alkotmányossági aggályokat észlel. A vízjogi engedélyezési rendszer 2018-as módosítása esetén a köztársasági elnök élt ezzel a lehetőséggel. Az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozatában megerősítette és kiemelte az engedély jelentőségét az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényesítésében, az engedély védelmi jellegét, s szerepét az állami feladatellátásban, a felszín alatti vízkészletek megóvásában, illetve a jelen és a jövő nemzedékek közötti igazságos elosztásában. Rögzítette, hogy a módosítás több szempontból sem felel meg az alkotmányossági követelményeknek. Megállapította, hogy a hosszú távú gondolkodás, a jogalkotás szakmaiságának biztosítása, illetve ezek hiánya a nemzet közös örökségének védelme szempontjából alkotmányos jelentőséggel bir. A kizárólagos állami tulajdonban álló felszín alatti vizekről a tulajdonos államot terhelő kötelezettség tartalmaként rögzítette a jelen nemzedékek mellett a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevételét és a természeti erőforrás önmagáért való védelmét. Egyértelművé tette, hogy a módosítás szükségességét és arányosságát a jogalkotó nem bizonyította, az adminisztratív terhek csökkentése nem tartozik az alapvető jogok, illetve az alkotmányos értékek közé, amire tekintettel a védelmi szintben visszalépés megengedhető lenne. A szószóló 2020-ban az Alkotmánybíróság határozata alapján jelezte, hogy a mezőgazdasági célú öntözési kutakra vonatkozó szabályokat módosító törvényjavaslattal szemben a korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok fogalmazódnak meg. Az Országgyűlés a szószólói érvek egy részét elfogadva módosított változatot fogadott el. E változat ellen a köztársasági elnök nem emelt kifogást, és nem kért előzetes alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szószóló szerint az alkotmányossági aggályokat nem szüntette meg, ezért ismételten figyelemfelhívást adott ki, iránymutatást adva a jogalkalmazás számára, miközben kiemelte a jogszabályokkal szemben továbbra is fennmaradó alkotmányossági aggályokat is (Szószóló 2021b).
