Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
58 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép 2.6. A jelenlegi helyzet fennmaradásának várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai 2.6.1. Környezeti és társadalmi problémák A mennyiségi hatások tekintetében gond, hogy az engedély nélkül készült kutak vízkivételeinek nagyságát országosan is csak durván tudjuk becsülni a mintegy 1 km3/év összes vízkivétel közel 20 %-ában. (Az OVF folyamatban lévő felmérési adatai ezt alátámasztják.) Az eltérés azonban lokálisan sokkal nagyobb, a hatásokat pedig lokálisan kellene ismerni. Itt elsősorban a síkés egyes dombvidéki területek várható talajvízszint-süllyedéséről és a kisvízfolyások kisvízi állapotáról van szó, aminek előrejelzését a várható éghajlatváltozás okozta bizonytalanság is nehezíti. Ha az újabb — elsősorban öntözési és ipari - vízkivételi igények nőnek és ezeket engedély nélkül, vagy jogszabályok alapján csak bejelentési kötelezettségeknek eleget téve elégítik ki, akkor akár katasztrofális talajvízszint süllyedések is várhatók. Ez akkor is probléma, ha sikerül elkerülni a védett területeket (NATURA 2000 és vízbázis védőterületek), a vízszintsüllyedés az ezeken kívüli, főként mezőgazdasági területeken is kárt fog okozni és ez konfliktusokhoz is vezethet a szomszédos területek gazdái között. Még ismert vízkivételek esetén is nehéz az engedélyezést megalapozó tervezés a tágabban értelmezett FAVÖKO igények figyelembevételével megengedhető talajvízszintsülylyedés meghatározásához a szükséges tudás- és információhiány miatt, az éghajlatváltozás pedig további gondokat okozhat. Egy átmeneti túligénybevételt mennyiségi szempontból éppen a talajvízszint-süllyedéssel felszabaduló készlet fogja ellensúlyozni, mélyebb rétegek esetében azonban a tárolt készlet szerepére vonatkozóan pontosabb ismeretekre volna szükség. A tranziens folyamatok időléptékének ismerete időelőnyt jelenthet a káros folyamatok megállításánál. Vízminőségi problémák. A rossz kutakon, kúthibákon keresztül mélybe kerülő szennyezés valószínű, de ez csak egy lehetőség. A kútfejen látható szabálytalanságok felderíthetők lennének, de széleskörű, megfelelő jogosítványokkal történő hatósági ellenőrzés nélkül valószínűleg nem fog megtörténni. A kúton belüli hiba csak költséges vizsgálattal deríthető fel, de a hiba még nem jelent egyértelmű, tényleges szennyezést. A kútból vett vízminta rossz minősége valószínűsítheti a kút vízadó rétegének környezetében is a szennyező hatást. Helyi települési monitoringgal felderíthetők lennének az ilyen hatások, ahol sok ilyen rossz kút szennyezi a talajvizet, de az ilyen területek kijelölése néhány kivétellel elmaradt és külön intézkedés nélkül nem is
