Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - A vízügyi igazgatás nagy egyéniségei - Váradi József-Szlávik Lajos: In memoriam VITUKI
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 163 nevezetesen: „a kutató munkával és a vízrajzi szolgálattal kapcsolatos kiadványok szerkesztéseFolytatta az 1887 óta évenként megjelenő Vízrajzi Évkönyvek szerkesztését és publikálását. Napi vízjárási és havonta talajvíz-tájékoztató térképet jelentetett meg. 1952 és 1964 között 10 kötetben adta ki Magyarország Hidrológiai Atlaszát, 1960 és 1984 között 27 kötetben a Vízrajzi Atlaszt. Felbecsülhetetlen értékű - volt! - az a közpénzen létrejött adatvagyon, ami a könyvtárban és a tanulmánytárban testesült meg és szóródott szét nem csekély részben a „privatizációs időkben”. Ez az összehangolt egyenszilárdságú tevékenység hazánkban most hiányzik. A VITUKI-ban 1952 óta készült kutatási jelentések egy példányát az intézménynél folyamatosan megőrizték, 1978-tól a könyvtárban tartották ezeket. A VITUKI 2012. évi megszűnéséig összesen 7228 db kutatási jelentés készült. A VITUKI főhivatású vízügyi kutatóintézet volt, s mint ilyen, egyetlen az országban. Sikerének a „titkai” a következőkben foglalhatók össze: • Komplexen átfogta a szakma minden területét. Egy szervezeti egységben működve lehetősége volt a vízzel való gazdálkodás teljes spektrumát integráltan kezelni és láttatni. • Az ágazatba illeszkedően, annak gyakorlati feladataihoz igazodóan tervszerűen dolgozott, a vízgazdálkodás fejlesztési terveire épülő Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Terv (1971-1990) alapján látta el feladatát, de rugalmasan tudott alkalmazkodni a körülmények változásához is, például mikor a víziközmű ellátás került előtérbe, vagy az EU csatlakozással összefüggésben jelentkeztek feladatok. • Működésének stabil időszakában biztosított volt az infrastruktúra, és a feladatellátás mindenkori finanszírozottsága. • Ezek együtt olyan vonzerőt képeztek, ami magához vonzotta a szinvonalas kutatógárdát. • A sikernek fontos tényezője volt, hogy a VITUKI-t nagy tehetségű vezetők sora irányította. Első igazgatója Ihrig Dénes volt, fénykorának vezetői Stelczer Károly, Kovács György, Alföldi László és Somlyódy László voltak, majd a 90-es évektől a VITUKI-ért szakmai tisztességgel harcoló Starosolszky Ödön, Bakonyi Péter, Kemény Attila, Kóthay László következtek. Nívós lista, nem rajtuk múlott a vég. 2. A VITUKI hanyatlása és bukásának okai 1990 őszén a vízzel való gazdálkodás miniszteriális irányításának az egysége megbomlott, a vízkészletek „mennyiségi és minőségi védelmé’ a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), a klasszikus vízmémöki feladatok a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz (KHVM) kerültek.
