Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.3. A vízhozamok alakulása
44 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz 2.2.3. A vízhozamok alakulása Az árvíz alkalmával végzett vízhozammérések A Tisza-völgyi árvíz időszakában 14 szelvényben összesen 221 vízhozammérést végeztek (a VITUKI négy mérőcsoportja 188, három vízügyi igazgatóság mérőcsoportjai 28 és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Tanszéke 5 mérést) (Csoma-Szilágyi 1971). A vízhozammérések megtervezésekor a VITUKI a folyamatos mérések (sorozatmérések) helyéül a Tisza szolnoki, mindszenti, szegedi és makói szelvényeit jelölte ki. A sorozatméréseken túlmenően volt három mérés a Szamoson, a második árhullám során, a Fekete-Körösön és a Krasz-nán, ahol 19 vízhozamméréssel rögzítették a rendkívüli árvíz hozamait. A közreműködő három vízügyi igazgatóság (Baja, Győr és Budapest) mérőcsoportja Tiszaugon, továbbá a Kettős- és a Hármas- Körösön végzett méréseket. A BME Vízgazdálkodási Tanszéke egy teljes felszereléssel (úszó mérőtaggal, műszerekkel és javítóegységgel) ellátott mérőcsoportot különített el az egyetemi hallgatók számára tartott, éppen folyamatban lévő nagymarosi mérőgyakorlatáról, és azt az oktató-személyzettel, valamint 10 műegyetemi hallgatóval együtt az árvízvédekezés rendelkezésére Szegedre irányította. A mérőcsoport május 27-én vonult fel, és kezdte meg az árvízvédekezés hidrológiai munkacsoportja keretében a vízhozam és vízszintesés méréseket a szegedi közúti híd (az állami vízmérce) szelvényében. 13. ábra. A nevezetes árhullámok időtartama a Tiszán és mellékfolyóin (Lászlóffy-Sziláigyi 1971)
