Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.3. A vízhozamok alakulása

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése 45

A mérésekkel így alkalom nyílott arra, hogy a június 2-án tetőzött tiszai árhullám áradó időszakának vízhozamait is megahtározhassák. az egyetemi mérőcsoport június 5-ig folytatta működését Szegeden (1. kép) (Dávidné et al. 1972).

1. kép. Vízhozammérés az 1970-es tiszai árvíz alatt a szegedi Tisza hídnál a BME Nagymarosról leszállított mérőtagjával (Bogárdi János jóvoltából)

Kétségtelen, hogy ha az 1970. évi árvíz során több szelvényben, nagyobb számú vízhozammérésre került volna sor, akkor teljesebb képünk lenne az árvíz lefolyási viszonyairól, különösen ha a Felső-Tisza, a Szamos, és a Körösök szelvényeiben is végigmérték volna az árhullám áradó és apadó ágát egyaránt. 1970-ben a vízügyi igazgatóságok többsége még nem volt felkészülve a nagyvízi vízhozammérésekre, sem a technikai eszközök, sem a gyakorlott mérőszemélyzet tekintetében. De éppen az 1970. évi tapasztalatok indították el a vízügyi igazgatóságoknál a vízrajzi csoportok megszervezését, azok keretében a vízhozammérések rendszeresitését. Példaként említhető, hogy 1974-ben, a Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös rendkívüli árvize során a KÖVIZIG három és a VITUK.I négy mérőcsoportja 11 szelvényben már 221 nagyvízi vízhozammérést végzett. (Szlávik 1976). A Körösök 1980. évi árvizénél már 8 VÍZIG és a VITUKI összesen 12 mérőcsoportja 15 szelvényben 457 vízhozammérést végzett (Szlávik 1983). A 2006. évi Tiszavölgyi árvízné\ 49 szelvényben 970 vízhozammérésre került sor (Szlávik 2007). Az árhullámok sorozatának teljes végigmérésével fontos adatokat kaptunk a folyók nagyvízi vízszállításáról és a torkolati szakaszok egymásra hatásáról.