Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.2. Az árvíz rendkívülisége
40 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz A Túr áradásának hevessége 168 cm/2 órás rekordot jelentett. A Tisza tiszabecsi vízmércéjén a vízállás 1970. május 13-án 12 órakor-az I. fokú készültség elrendelésekor - 250 cm volt és 18 óra alatt, május 14-én 6 órára 430 cm-t emelkedett (38 cm/óra) és 680 cm-rel tetőzött. Az áradás leghevesebb szakaszában a vízszintemelkedés mértéke Tiszabecsnél 2 óra alatt 106 cm volt! A Szamos szatmárnémeti szelvényében május 13-án 17 órától 22 óráig 510 cm-ről 900 cm-re nőtt a vízállás (98 cm/óra), vagy Gyulafehérvárott 14-én 17 óra és 15-én 08 óra között a Maros 434 cm-t áradt (29 cm/óra). A 10. ábra a tiszabecsi és a csengeti, a 11. ábra pedig a csongrádi és a szegedi szelvényben az addig észlelt nevezetesebb árhullámokat tünteti fel, úgy, hogy tetőpontjuk egybeessék. Habár a korábbi görbéknek is van - rövidebb szakaszokon - meredek érintője, de az áradás hevessége szempontjából az 1970. év árhullám egyedülállónak bizonyul. 10. ábra. A nevezetes árhullámok alakulása a Tisza tiszabecsi (a) és a Szamos csengeri (b) szelvényében (Lászlóffy-Szilágyi 1971)
