Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése

82 Clement Adrianne-Istvánovics Vera-Somlyódy László utal, hogy az eltérések eredő hatásaként nyugatról keletre romlanak a fitoplankton környezeti feltételei. A legfontosabb tényező valószínűleg a víz alatti fényviszonyok romlása lehet. Feltehető, hogy ezzel párhuzamosan romlik a források (fény, tápanyagok) hasznosításának hatásfoka, növekszik a szervesanyag szintézis energetikai költsége. Az összehasonlításból adódó fontos következtetés, hogy a keleti medencék érzékenyebben reagálhatnak a tápanyagterhelést és a vízháztartást érintő változásokra, mint a nyugati medencék. Bármi legyen is a pontos mechanizmus, a regresszió módot ad arra, hogy segítségével behatároljuk a Balaton medencéinek terhelési célállapotát. A keleti medencéknek a tápnyagterhelés csökkentését követő trofitás növekedését azonban az OECD-modell nem magyarázta (6. ábra). Ezért megvizsgáltuk azt a lehetőséget, hogy a növekedés csak véletlenül esett egybe a beavatkozásokkal (.Istvánovics et al. 2002). Padisák és Reynolds (1998), valamint Padisák (2003) adatai szerint 1980-2002 között 8 olyan év volt, amikor a C. raciborskii biomassza aránya meghaladta a 20%-ot a Siófoki-medencében (7. ábra). Az ilyen évek közül 7 esett közvetlenül a beavatkozások utáni időszakra (1988-1996). Ezekben az években általában a maximális nyári biomassza is nagyobb volt, mint más években. A növekeo ю о m о 00 СО СП СО о ® ® 2 2 ° Idö (év) 7. ábra. A biomassza változása