Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

50 Dr. Somlyódy László tetőt: döntenie kell, vajon az adott helyzet szükségessé teszi-e a leeresztés folytatását. Ez azért fontos, mert ha később vízhiány alakul ki, a vízszintet nem tudjuk emelni. A mindenkori döntés a korábbi tapasztalatokon és a meteorológiai előrejelzéseken alapul. Ha csapadékos időszakot várnak, de az elmarad, a leeresztés miatt a vízszint később az alsó szabályozási szint alá csökkenhet. Ez történt például 2000-ben. A következőkben olyan megvalósítható TF (MTF) stratégiát alakítunk ki, amely csak a AS

T statisztikán alapul és bizonyos biztonsági szint mellett a lehető legmagasabb vízszintet biztosítja. Láttuk, hogy az egyes hónapok AS

T statisztikájára gamma eloszlás illeszthető a legjobban. Az eloszlás lefelé korlátos, tehát nem csökkenhet bizonyos érték alá. Számításainkban a megfigyelt legkisebb természetes vízkészlet-változás érték volt az alsó korlát. Matematikai értelemben az eloszlás felfelé akármilyen nagy értékre is értelmezett, ezért a szimulációkban végtelen nagy AS

T értékek is előfordulhatnak. Ezek igen gyors vízszint-emelkedéshez és árvízhez vezetnének, ha a valóságban is előfordulhatnának - szerencsére fizikai korlátok miatt nem fordulhatnak elő. Azt nem tudjuk, mekkora lehet a legnagyobb valódi AS

T érték, ezért MTF stratégiánkat a következő lépésekben alakíthatjuk ki: - Minden hónapra kiszámoljuk azt a mértékadó (nagy) AS

T értéket, amelynél nagyobb a megkövetelt biztonság mellett nem fordul elő (lásd a 140. oldalon lévő 14. ábrát - Koncsos-Honti-Somlyódy 2005). A gamma eloszlás lefelé korlátossága miatt a zérus valószínűséghez is tartozik valamilyen nem zéró AS

r érték, ez a bekövetkező legkisebb AS

T. - Különböző feltételezéseket teszünk a Sió vízelvezető kapacitására, így megkapjuk a havonta maximálisan leereszthető vízmennyiséget. - A mértékadó legkisebb és legnagyobb AS

T értékéből és a leeresztési kapacitásból minden hónapra meghatározzuk a vízszint-változás lehetséges legkisebb és legnagyobb értékét. A szabályozás célja a lehető legmagasabb vízszint tartása a nyári hónapokban úgy, hogy a kiöntést egész évben elkerüljük. A várható legnagyobb havi vízszint-változásból kiszámítható a szükséges előeresztés mértéke. A leeresztés ütemezését azoknak a hónapoknak a száma határozza meg, amelyekben a mértékadó maximális ASj kisebb a leeresztési kapacitásnál, tehát amikor biztos, hogy csökkenteni tudjuk a vízszintet, ha a szükség úgy hozza. Az előírt szabályozási szint fölött minden vizet leeresztünk, alatta viszont tilos a leeresztés. Fontos megjegyezni, hogy nincs alsó szabályozási szint. Mivel a Sió kapacitása korlátozza a leeresztést, a biztonsági valószínűségnél ritkábban előforduló nagy természetes vízkészlet-változások esetében a tó vízszintje túllépheti az előírt szabályozási szintet. Az egyes MTF stratégiákat két szempont alapján értékeljük: (a) az előírt szabályozási szint túllépésének valószínűsége és (b) az alacsony vízszintek (például 30 cm) alulmúlásának valószínűsége. A stratégia a változások kezelésén alapul, ezért a felső korlát (ami felett a tó kiönt), adott biztonsági szintnek megfelelően (lásd a 135. oldalon lévő 10. ábrát, Koncsos-Honti-Somlyódy 2005) a szabályozás menetétől függetlenül jelölhető ki. Jelenleg ez a szint -I-110 cm, ez azonban az alacsony vízszintek elkerülése érdekében felemelhető +120 cm-re. MTF stratégiáink havi lépésben készülnek és a leeresztési kapacitás időben egyenletes elosztásával számolnak, így havinál gyorsabb változások - például lökés-