Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? 51 szerű vízbefolyás - kezelésére nem alkalmasak. A stratégiai tényleges alkalmazhatósága azon múlik, hogy az árvízküszöb alatt elegendő-e a tó tározó térfogata a várható árhullámok havi kiegyenlítéséhez. Ez utóbbi kérdés tisztázása további vizsgálatokat igényel. 3.2.3. Vízpótlási alternatívák. A szabályozás hagyományos eszközei, azaz a leeresztés és magasabb vízszint tartása mellett a vízpótlás hatásait is vizsgáltuk. A vízpótlásra a következő lehetőségeink vannak: - Karsztvíz. Az elérhető hozam 3 m-Ys, a vízbázis egy év használat után négy évig regenerálódik. - Rába-víz. Az elérhető hozam 3 m Vs. A Balaton vízminőség-védelme miatt júniustól szeptemberig nincs átvezetés. A két stratégia mellett további kettőt vizsgáltunk: - Vízpótlás egyáltalán nincs - A két stratégiát (karsztvíz és Rába-víz) együttesen alkalmazzuk. A vízpótlást akkor kezdjük, ha a vízállás egy kritikus érték alá csökken. Ez az érték minden esetben 50 cm volt. A közvélemény akkor figyelt fel a Balaton vízmérlegének romlására, amikor a vízszint nagyjából +50 cm-re süllyedt. Ebből az a következtetés adódik, hogy a társadalom elfogadhatónak tartja az ilyen vízálláshoz való alkalmazkodást. Említettük, hogy a mai ökocentrikus szemlélet szerint a beavatkozások előtt mindig célszerű kimeríteni a természethez való alkalmazkodás ésszé3.2.2. Leeresztési stratégia. Minden változatban a 99,9%-os biztonságú mértékadó AS

T értékeket használtuk. A kialakuló legkisebb vízszintek lényegesen kisebbek, mint a kevésbé biztonságos változatokban (lásd a 142. oldalon lévő 15. ábrát, Koncsos-Honti-Somlyódy 2005) Ennek az az oka, hogy a 99%-os biztonságig a szabályozás lényegében azt jelenti, hogy az előírt szintet próbáljuk tartani. A maximális megengedett vízszintet -I-110 cm-nek vagy +120 cm-nek tekintettük. A Sió vízelvezető kapacitására mindkét esetben a jelenlegi 50 m-Ys-os, valamint 80 és 100 mYs-ot értéket vett fel. A legalacsonyabb vízszinteknek az egyes változatokkal számított valószínűsége megerősíti az amúgy is nyilvánvaló tényt, hogy minél magasabb a maximális megengedett szint és minél nagyobb a leeresztési kapacitás, annál magasabb a kialakuló legalacsonyabb vízszint (Koncsos-Honti-Somlyódy 2003, 2005). Ha a korlát +110 cm és a Sió kapacitása 100 mYs, a kialakuló legnagyobb vízszintek nagyon hasonlóak a Balaton jelenlegi vízszint-szabályozási rendjében kialakuló legnagyobb vízszintekhez, az MTF stratégia alkalmazásával azonban csak lényegesen magasabb vízállások mellett eresztünk le vizet a Balatonból, amit 11. ábra. Az MTF',%szabályozási stratégia a mai rend megenged (11. ábra). és a jelenlegi rend szintjei