Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

450 A Ba

l

a

t

o

n é

s vízgyűj

t

őj

e a Ví

z

ügyi Közleményekben (Bibliográfia) 1891. március 9-10. A vízrajzi szolgálat - a Zala árvízét kihasználva - elsőként végzett a folyón árvízi vízhozamméréseket, amelynek során megállapították, hogy a Zala maximális vízmennyisége másodpercenként közel 100 m

3, de ez csak nagyon rövid ideig áll fenn, s a Balaton vízállását lényegesen nem befolyásolja. 1891. április 12. A Vasárnapi Újság hírül adta, hogy a „Balaton tudományos kutatása tárgyában a Magyar Földrajzi Társaság által Lóczy Lajos elnöklete alatt kiküldött bizottság megkezdte működését... " A kutatásoknak nagy lendületet adott az az aggodalom, hogy a tavat az elhínárosodás fenyegeti. A tó és környezetének természeti és társadalmi viszonyait feltáró kutatómunka a magyar földrajztudomány nemzetközi mértékben is páratlan vállalkozása volt, csaknem 28 éven át tartott. A kutatások eredményeit a Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei (BTTE) sorozatban adták közre. Az első kötet 1897-ben jelent meg. 1891. Megalakult a Siófoki Balatonfürdő Részvénytársaság, amely megvásárolta a veszprémi káptalantól a tónak a vasútállomásig terjedő partrészét, hogy azt a kb. 0,35 km

2-es területet a strandolni vágyók érdekében feltöltse. A strandfürdőt 1893. június 18-án nyitották meg a közönség előtt. 1891. A balatoni hajózás fejlődését jelezte a „Helka" és a „Kelén" csavargőzösök forgalomba állítása. 1892. november 22. Elkészült A HEKLER Károly által tervezett új siófoki betonzsilip, amelynek építését 1891. július 14-én kezdték meg a Balaton vízszintszabályozása érdekében. Az új műtárgyat a régitől 165 méter távolságra délre, a Balatonhoz közelebb telepítették. A harminc évvel korábban fából készített, s lényegében tönkrement első siófoki zsilipet 1893. tavaszán szétszedték és eltávolították a Sió medréből. Az új zsilip 50 m

3 s

_

1 emésztőképességgel, 2x7 m-es, egyenként 4-4 táblára osztott nyílással valósult meg. Nem épült meg a javasolt hajózsilip, csak a későbbi fejlesztés lehetőségét biztosították egy 8 m széles zsilipkamra felső fejrészének alapozásával. 1893. A Balaton nyugati medencéjének gyors feliszapolódása miatt az 1864-ben épült keszthelyi fürdőházat ismét beljebb kellett vinni. 1894. augusztus 23. CHOLNOKY Jenő megkezdte a Balatont tápláló vízfolyásokon az első vízhozamméréseket a tó vízháztartásának kutatása érdekében. LÓCZY Lajossal együtt kezdeményezője és egyik irányítója volt a Balaton tudományos feltárására indított belföldi „expedíció"-nak. Több-kevesebb rendszerességgel 1900. májusáig végzett méréseket, s az ezt követő fél évszázadban csak alkalmanként történtek ilyen mérések.