Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából 443 1827. Az országgyűlés ,A Sárvíz folyót szabályozó csatornák és töltések fönntartásáról és javításáról" címmel megalkotta a XXXIII. törvénycikket, amellyel elrendelte a Balaton szabályozását is. 1829. A Zala völgyének birtokosai megalakították a Zalavíz Szabályozó Társulatot, amelynek célja a Kis-Balatontól a kehidai töltésig nádassal, sással, kőrisfákkal benőtt mocsárvilág rendezése, valamint a Zalavár és Esztergáli határában kialakult lápos terület lecsapolása volt. A mocsárvilág megszüntetését többek között az is indokolta, hogy Európában Magyarország volt a maláriával leginkább fertőzött terület. 1829. Ősinél megépült az osztózsilip, amellyel a Séd vizét kettéosztották és töltések közé szorították a Sárvíz-malomcsatornát és a vele párhuzamos Sárvíz-csatornát. 1829. A Sárvízi-csatorna Társulat Székesfehérváron közgyűlést tartott és olyan alapszabályt fogadott el, amely Magyarországon először intézkedett az épített műtárgyak karbantartásáról, a csatornák vízszintjének és mederviszonyainak rögzítéséről. Ugyanekkor - JÓZSEF nádor engedélyével - változtatta meg a Sárvízi-csatorna elnevezését: Nádor-csatornára, a Társulat nevét pedig: Sárvízi Nádorcsatorna Társulatra. 1829. Megjelent KITAIBEL Pál munkája, A Hydrographica Hungáriáé, melyet SCHUSTER János rendezett sajtó alá. Ebben először jelentek meg adatok a Balaton vizének vegyi tulajdonságairól. 1832. PÓKA Antal földmérő elkészítette Zala vármegye vízrajzi anyagát, amelyben nemcsak a megye nagyobb folyóit (köztük a Zalát) és a Balatont mutatta be, hanem a forrásokról, valamint az összes álló- és folyóvízről megemlékezett. A Balatont a szerző „holt víz"-nek említette, ahol a fürdőélet még nem alakult ki és a hajózás sem jelentős. 1832. Az 1827. évi XXXIII. törvénycikk végrehajtására gr. ZICHY Ferenc királyi biztos összehívta az érdekelteket, akik előtt BESZÉDES József ismertette szabályozási tervét. A terv lényege: a Balaton vízszintjét az összes Balaton körüli mocsár kiszárítása érdekében csökkenteni, a Sió medrét hajózó-csatorna méretűre bővíteni kell, a tó vízszintjének ingadozását pedig csak vízpótlással, mégpedig a Murából való átvezetéssel lehet kiküszöbölni. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban kivételesen nagy szárazság uralkodott, s a tó vízszintje igen alacsony volt, a terv nem váltott ki osztatlan elismerést.