Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

392 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert JánosDr. Váradi József-Zellei László 1.3.3. A Sió fokozott mértékű, rendszeres karbantartása. A Sió felső, 40 km hoszszú szakasza kis esésű, ebből fakadóan rendkívül érzékeny minden, a vízemésztését befolyásoló tényező megváltozására. Ezért a jövőt illetően mindenképpen a rendszeres karbantartásra kell a hangsúlyt helyezni, mivel ennek elmaradása esetén a költségek hatványozódnak. A külterületi szakaszon a fűz- és cserjeirtás során az évente rendszeresen letakarítandó felület 50 000 m

2. 1.3.4. Mederbővítés. A 99+500-118+500 fkm szelvények között nem az 1970ben meghatározott mintaszelvény alapján épült ki a meder, hanem annál kisebbre. A 80 m

3/s-os vízhozamot csak akkor tudja a meder elszállítani (kiöntés nélkül, fokozott karbantartás mellett), ha a medret bővítjük és lesüllyesztjük, úgy, hogy az alsó szelvénytől a fenékesés a jelenlegi 0,015% helyett 0,01% legyen. Ezzel csökkenthető lenne a jelenlegi „belvizes" panaszok száma. A medermélyítés és bővítés földmunkaigénye 229 ezer m

3. A Sió bővítés V-VI. ütemének folytatása, gyorsítása. Az 1970 óta tartó szakaszos mederbővítési beruházási munkák jelenleg Simontornya külterületén folynak (V. ütem). Az érintett szakaszon a kedvezőtlen terepviszonyok miatt (szakadópart, szűk sugarú ívek) jelentős földmunkát kell végezni. Az évente rendelkezésre álló 50-60 millió Ft-ból csak nagyon lassan lehet előrehaladni, a bővítés költsége napi áron elérheti a 150 eFt/m-t is. A tanulmány és a helyi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a beruházást gyorsított ütemben kellene folytatni, hiszen jelentős viszszahatása van a problémás felső szakaszra (7. ábra). A műtárgyakkal kapcsolatos megállapítások, és javaslatok alapján egyértelmű, hogy a Sió felső szakaszán kétféle megoldás lehetséges: A. változat: A medersüllyesztés elmarad, a többi javaslatot elfogadják. Ebben az esetben tudomásul kell venni, hogy a Sió nem képes 80 m

3/s-os vízeresztést kiöntés nélkül szállítani, de a rendszeres karbantartás és szivattyúzás mellett a káros elöntések és az ebből eredő károk minimalizálhatók. B. változat: A medersüllyesztés megépítésével együtt a többi javaslatot is elfogadják, ebben az esetben a Sió képes a 80 m

3/s-os vízeresztést kiöntés nélkül szállítani, és a rendszeres karbantartás és szivattyúzás mellett a káros elöntések és az ebből eredő kártérítések nem keletkeznek. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az A. változatot támogatja, azzal a feltétellel, hogy a tervezett beruházások megvalósulását követően a fokozott karbantartásra és az esetleges szivattyúzásokra minden évben elkülönített vízkárelhárítási fenntartási célkeretben részesül. Sió alsó szakasz (0+000-79+400fkm). A Sió árvízvédelmi töltéseit a múlt század végén a mederszabályozásokat követően kezdték kiépíteni, elsősorban a mederátvágásokból kikerülő anyagból. A töltések anyaga a talaj felső rétegét jellemző iszapos-homokos hordalék. Jelentősebb töltésfejlesztés csak a Sió alsó szakaszán indult meg az 1956. évi árvizet követően. Ennek során a folyamatos töltésfejlesztések eredményeképpen a védvonal gyakorlatilag a megfelelő mértékűre kiépült a torkolat és Kölesd között. A szakasznak egyetlen nem