Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 393 kellő mértékűre kiépített pontja a Sió alsó jobb parti árvízvédelmi töltése a 0+650-10+000 fkm szelvények között. A mederelfajulás mértéke Kötesd és Sárszentlőrinc között már közvetlen veszélyt jelent az árvízvédelmi töltésre. A szakadópartok szinte törvényszerűen alakulnak ki a nem kiépített felső szakaszon a balatoni vízeresztéseket követően. A több lokális ponton való beavatkozás árvízvédelmi szempontból is indokolt. Az árvízvédelmi töltés kiépítése a felső szakaszon a Sió IV-V. ütemével párhuzamosan Simontornya és a pálfai kanyar között megvalósult. Kölesd és a pálfai kanyar között azonban sem keresztmetszeti, sem magassági értelemben nem éri el még a minimális követelményeket sem az árvízvédelmi töltés. Anyaga elöregedett, kiépítettsége és műszaki állapota miatt gyakorlatilag komolyabb védekezésre alkalmatlan. Sürgető lenne a folyószabályozással párosuló töltésépítés felgyorsítása. 1.3.5. Vízszint-és vízhozam-mérő állomás kialakítása. Az elvégzett hidraulikai modellezés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felső szakaszon bekövetkező jövőbeli mederváltozások csak abban az esetben modellezhetők kellő eredménnyel, ha a meglévő adatsorok kiegészülnek egy újabb észlelő állomás vízszint-vízhozam adataival. Ennek az új állomásnak a javasolt helye az ozorai közúti híd alvízi oldala. 1.3.6. Oldalbefolyó műtárgyak. A felső szakaszon a külvizek bevezetése, illetve vízeresztés idején a kifolyás elzárása céljából 34 db fogas létrás mozgatású csőzsilipet építettek. A műtárgyak tökéletes vízzárósága nem volt előírva már a tervezés során sem, illetve ez a szerkezet nem is alkalmas erre (nem árvízvédelmi műtárgy). A tökéletes zárást csak abban az esetben lehet elérni, ha az ideiglenes elzárásokat (dupla soros betétpalló és trágyakitöltés) már a vízeresztés megkezdése előtt megépítik. Az elmúlt évek peres ügyeinek többször volt tárgya a műtárgyak állapota, vízzáróságának kérdése. Ezeket a panaszokat eddig sikerült kivédeni, a fontossági sorrend alapján végzett részleges (csak a legsürgősebb munkákra kiterjedő) műtárgy-felújításokkal, illetve az ideiglenes elzárások megépítésével. A műtárgyak felhúzó-szerkezeteinek, tábláinak felújítása elkerülhetetlen. 1.4. Összegző megállapítások a korábbi vizsgálatok alapján A Sió bővítés tervezése során tisztázódtak a vízrendszer hidrológiai viszonyai. Megállapítást nyert, hogy a vízgyűjtőn olyan mérvű tározási lehetőségek nincsenek, amelyekkel gazdaságosan és műszakilag számottevően csökkenteni lehetne a Sió, Kapós vagy a Nádor nagyvizeit. A Sió mértékadó vízhozamát és a felszíngörbét a Sió 1%-os árvíztömegének és a Balaton 30 m

3/s-os vízeresztésének a figyelembevételével állapították meg. A Nádor vízhozama 5%-os és ez fut rá a Duna 20%-os vízállására. Rögzíthetők a következő megállapítások: - Az 1970-es években tervezett mintaszelvény sem képes szállítani a 80 mVs-os vízhozamot. - A meder érdessége döntően befolyásolja a vízszállító képességet. - A Sió felső szakaszának alsó egyharmadán nem kell beavatkozni. A Sió felső szakaszának felső egyharmada ellenben azonnal reagál a legkisebb érdesség-változásra, azaz ezen a szakaszon a folyamatos karbantartás elengedhetet-