Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
352 Dr. Virág Árpád reértésekre adhatott okot. Krieger e mondatának helyes értelmezése azért jelentős, mert ezzel hangsúlyozta azt, hogy szabályozási tervének nem az volt a célja, hogy egyszerűen hasznosítható termőterületeket szerezzen a földbirtokosok számára. A Balaton és a Sió főbb jellemzőinek és adatainak a lecsapolási és kiszárítási koncepcióinak ismertetése után a konkrét tervjavaslat következik „A lecsapolás és a kiszárítás azon módjának alázatos tervezete, amellyel a Balaton tavát le lehet vezetni és a Sió mocsarait ki lehet szárítani. " A konkrét terv alapját a VI. táblázatban feltüntetett, a tóba befolyó vízmennyiség képezi, ami a vele arányos lecsapoló csatornába kerül, és amihez a IX. táblázat átdolgozása kapcsolódik majd szorosan. A XI. táblázat a tervhez illeszkedő főcsatorna méreteit mutatja be. Krieger négy pontban foglalta össze a Sió-csatorna és a szárazra kerülő Balaton mederben tervezett Zala-csatoma létrehozásával kapcsolatos műveleteket. Legelőször az OSZK TK 3030 jelzésű Sió szabályozási térképen K, L jelekkel megjelölt csatornát kell kiásni a simontornyai malmoktól egészen a Sárvízzel való összefolyásig 4 öl (—7,6 m) szélesre és ahol szükséges 9 láb (—2,8 m) mélységűre. Másodszor: ki kell ásni a térképen pirossal kihúzott К, I, H, A betűk között jelzett csatornát (Simontornyától Zamárdiig) úgy, hogy az A pontnál 4 8, az első terv szerint 2 öl 3 lábbal (—4,7 m), a második szerint 3 öl 3 lábbal (—6,6 m), a harmadik szerint 4 öl 3 lábbal (—8,5 m) mélyebben legyen mint a Balaton felszíne. A csatornák szélessége ezzel arányos legyen legalább annyira, hogy a lefolyó (a csatornában lévő) víz felületén legalább 6 ölre (—11,4 m), a fenéken pedig 4 ölre (—7,6 m) terjedjen ki, vagyis ilyen széles legyen. Mindehhez hozzátette; ha a tó partjával párhuzamosan vezetik a csatorna kivezető szakaszát, úgy remélhető, hogy az a változó irányú szélviharok ellen védett lesz. Harmadszor: elővigyázatosan kell a vizet a csatornába beereszteni, amikor azt használatba veszik, és ügyelni kell arra, hogy egyrészt a beeresztett víz kimosással ne tegye tönkre a csatornát, másrészt, hogy az alsó fekvésű területeken se okozzon elöntéseket. Negyedszer: a Zala folyó számára készítendő csatorna sárga színnel jelzett kettős vonal a térképen. Ezekhez az útmutatásokhoz a következő megjegyzéseket tette: Először: A Balaton 3 öl 2 lábnyi lecsapolása után - a térképen kék színnel jelölt - telidet mellett többek között vagy egyedül azért érvelnék hogy a befolyó vizek lerakhassák a hordalékukat, mielőtt azok a hajózó csatornába bejutnak. Másodszor: A tervezett csatorna méreteinek nagyság a levezetendő víz mennyisége szabja meg. Mivel azonban a nagyobb dunai hajóknak ezek [a csatornák] szűkek, kikötni nem tudnak, egymástól ezer ölnyi távolságban [1,9 km] ovális kiszélesedéseket terveztünk, amelybe az egyik hajó behúzódhat addig, amíg a másik mellette elhalad. Harmadszor: A legnagyobb hajók gyakorlatilag 5 lábnyira merülnek a vízbe, ebben a csatornában 6 láb [1,9 m] elegendő lenne, mivel azonban megfelelően ki kell szélesíteni, költséget itt nem lehet megtakarítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a vízszint nyáron 3 lábnyit [0,95 m] süllyed, így a nyári időben biztosan vízhiány jelentkezik a csatornában. Negyedszer: Mivel nem ritkán előfordul, hogy az aszályos időkben a víz még 3 lábnál is többet apad, erre az esetre alázatosan két hajózsilipet terveztem; ezeket a szóban forgó hajózó csatornába kellene beépíteni, hogy velük a víz lefolyásának körülményeire való tekintettel szabályozni lehessen a vízszintet, sőt teljesen el is lehessen zárni. Ezeket a zsilipeket a helyhez és körülményekhez kellene igazítani, de azokat a helyeket, ahová építeni kell, csak a munkálatok ideje alatt lehet kijelölni, ezért sem ezek helyét, sem formáját, sem pedig költségét megadni nem tudom. Ötödször: Mivel a ten'ezett ovális kiszélesedéseknél újabb költségek merülnek fel, s amelyekkel 4 8 Ami ma a Töreki-láp lefolyója és a 70-es főút kereszteződésében, ill. Siófok-Balatonszéplakon a római katolikus kápolna Zichy u. vonalában lenne.
