Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
A Sán'íz, a Kapos és a Sió szabályozásának első ter\>ei 353 a csatorna költségeit illető kalkuláció során nem számoltunk, a leíráson kívül jegyzem csupán meg: azt a tőkét, ami a Sió folyó mocsarainak és a Zala kiöntéseinek a kiszárításából keletkezik, ezekre a munkálatokra lehetne fordítani. Továbbá pusztán a munkálatok közben is adódnak olyan körülmények, amelyeket most még csak jósolni, de meghatározni nem lehet, s ezeknek ugyancsak nem várt költségvonzata van. Erre az esetre gondolva mindig tanácsos, ha létezik egy alap, amelyből az ilyen jellegű kiadásokat tervezik. [Ez a megjegyzése azt bizonyítja, hogy nem csupán műszaki, hanem gazdasági értelemben is tervezője volt az egész szabályozási elgondolásnak.] A XII. táblázat - amit a VI., VIII. és XI. táblázatok kombinációjával készített tartalmazza a csatornaásás kiadásait. A XII. táblázat három változatban (a Sióra, a Zalára és az egészre vonatkozóan) tüntette fel a három terv szerinti csatornaásási költségeket. Ezt minden bizonnyal azért tette így, hogy a lecsapolási költségek megtérítésében érintett földbirtokosok a szerint dönthessenek, hogy a Zala-csatornát is magába foglaló, vagy csak a tó vizét lebocsátandó tervet kívánják megvalósítani. A XII. táblázatban tüntette fel a terv változatoknak megfelelően a kiásandó térfogatokat köbölekben, az ásások költségeit köbölenként 50 krajcárral számítva, és a Balaton medréből szárazra kerülő területek alapján az egy holdra eső költségeket. Ezek közül az adatok közül különösen figyelmet érdemelnek az I. terv (1 ölnyi lebocsátás) és a III. terv (3 öl és 2 lábnyi lebocsátás) szerinti adatok. A tó vizét csak 1 öllel (—1,9 mrel) csökkentő leeresztés esetén a Siónál 357 500 köböl (kb. 2 437 000 m 3) 4 9 kiásás szükséges, ami 50 krajcárt számítva köbölenként összesen 178 750 rajnai forintba kerül. Ez a tómederből szárazzá váló földterületre elosztva holdanként 15 Rf 59 krajcár hozzájárulási költséget jelent. A III. terv megvalósítása esetén jelentősen nő a kiásandó tömeg és a költség, de a több mint tízszeresen nagyobb szárazra kerülő földterület kevesebb, mint hatodára csökkenti a holdankénti hozzájárulás összegét 5 0. Ugyanezek a Zala-csatoma létesítésekor az I. terv esetében 47 250 köböl (322 056 m 3), 23 626 Rf, illetve 2 Rf 11 krajcár hozzájárulás holdanként. A III. terv esetén már kisebb mértékben csökken az egységnyi hozzájárulás, mivel a kiásandó csatornatérfogat 300 000 köböl (kb. 2 045 000 m 3), aminek költséges 150 000 Rf, a holdankénti hozzájárulás pedig 1 forint 16 krajcár. (A hozzájárulás kiszámításánál ebben az esetben is a tómederből szárazra kerülő területeket vette alapul.) Végül harmadik változatként az első kettő adatainak összeadásából kapott összegeket tüntette fel, miszerint az I. terv esetén a kiásandó föld 404 750 köböl (2 758 780 m 3), ásásköltség 202 375 Rf, a holdankénti hozzájárulás 17 Rf költséggel, s a költség-hozzájárulás 3 forint 81 krajcárt tesz ki holdanként. A XII. táblázatra való hivatkozás után Krieger azt írta, hogy a munkálatokhoz szükséges pénzalapot tulajdonképpen a földterületek gyarapodásából kiszámított hozzájárulás fogja képezni, amit a XIII. táblázat ismertet. Az összeállításban a birtokok költség-hozzájárulásait nem a földbirtokosok neve, hanem a települések határai szerint tüntette fel, összesen 39 településre vonatkozóan, így a táblázatban az összegzésekkel együtt 480 számadat szerepel. Megjegyezzük, hogy az összegzések számszerűen nem egyeznek a XII. táblázatban lévőkkel; a kisebb eltérésekre nem találtunk magyarázatot. Krieger úgy vélte, hogy a XIII. táblázatban feltüntetett hozzájárulási kiadások és a várható nyereségek összehasonlításából világosan kiderül, hogy a földbirtokosok befektetett tőkéje (a megelőlegezett költség-hozzájárulások) az I. terv szerint 11 5/17%, a II. szerint 13 2/15%, a III. terv szerint 52 18/38% kamatot hoz. Ennélfogva nemcsak a kiadások és napszámok térülnek vissza, hanem ezenfelül a földesurak vagyona pénzben 4 4 1 köböl=6,816 m \ 5( 1 A táblázatban feltüntetett adatok szerint 687 500 köbölet kell kiásni 343 750 forint költséggel, a szárazra kerülő földterület 129 738 hold, azaz az egy holdra eső hozzájárulás pedig 2 Rf 65 krajcár.
