Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
350 Dr. Virág Árpád A 3. pont szövege magyarul a következő: „3. A Tiszta-vízzel való találkozása előtt teljesen felszívódik, és a gyepszőnyeg alatt szüntelen akadályozva keresi lefolyását, és csak Hídvég uradalma felett tör felszínre. " Krieger a 2. pontban a folyómeder belsejét eltorlaszoló úszó szigeteket és a 4. pontban a Kapóssal való összefolyás alatti eldugaszolódást nevezte még meg természetes jellegű, elmocsarasodást előidéző okokként. Végül az 5. pontban azokat a malomgátakat tette döntően felelőssé, amelyek a folyó völgyét teljesen elrekesztették, s amit „A Sió folyóra épített malmok ... valamennyi említésre méltó megfigyelési adattal" című IX. táblázat számai szerinte egyértelműen bizonyítanak. A táblázat a Sió vízszínének Krieger által mért esési adatait tartalmazza a Balaton vízfelszínétől egészen a Sárvízzel való összefolyásnál lévő Székely-malom rekesztőjéig különböző helyeken, így pl. a vízi kerekek csapóinál, malomfejeknél. A táblázatban megtalálható a malomfejek szélessége a vízikerekeknél, valamint a malmok őrlőkerekeinek száma. Krieger a IX. táblázatban részletezett esési adatok alapján lehetségesnek tartotta a Balaton csaknem teljes lecsapolását. Véleménye szerint, mivel a Siónak a Balatonhoz szintezett esése 7 öl 2 3/4 láb (—14,1 m) 4 5, a tófenék maximális mélysége pedig csak 4 öl és 3 láb (—8,5 m) a tó teljes lebocsátásához és a mocsarak teljes kiszárításához 2 öl 5 3/4 lábnyi (—5,6 m-nyi) esés marad. Ekkora esést kevésnek tarthatott ő is, ezért - mint írta - bizonyos okokból mintegy 3 öl 2 lábnyi (—6,3 m-nyi) víz leeresztését javasolta a tó teljes lebocsátásának megvalósításához, amikor az esés 3 öl és 5 láb 9 hüvelyk (7,51 m) lesz. Az ekkora mértékű lejtést Krieger azért tarthatta elegendőnek a „teljes lebocsátás"-hoz, mert a táblázatban a foki és az ozorai malom között az esés 24 láb 1 4/12 hüvelyk (7,62 m). Ez részéről nem volt irreális elgondolás, hiszen 63 évvel később Beszédes (1839) ennél kisebb esésnél is megvalósíthatónak tartotta a hajózható Sió-csatorna létrehozását. 4 6 A Krieger által javasolt 3 öl és 2 lábnyi szintcsökkentés megvalósulása esetén a tómeder legmélyebb részén mindössze 1 öl 1 láb (—2,2 m) mélységű víz maradt volna, s az ennél sekélyebb vízborítású terület nagysága alig haladta volna meg a tó szokott felszínének egytizedét. Krieger úgy vélte, hogy a lecsapolással szárazzá tett területek révén a lecsapolási munkálatok ráfordításai később haszonnal térülnének meg. ,A lecsapolási tervekben elöntött vidékként feltüntetett területek nagysága " című VII. táblázatban tüntette fel településenként ill. birtokokként, a javasolt három lebocsátási változatnak megfelelően, a vízborítás alól számításai szerint felszabaduló területeket. Az elsőben a parttól az 1 öles (—1,9 m-es) vízmélységig terjedően felszabaduló területek szerepelnek, amik összesen 11 466 és 1/8 holdat (4930 ha-t) jelentettek; a másodikban a parttól a 2 öles vízmélységig terjedő területek adatai vannak, amelyek összesen 19 249 holdat (8277 ha-t) tesznek ki; a harmadikban a parttól a 3 öl 2 láb vízmélységig tartó területek adatai találhatók, amelyek együttesen 129 738 holdat (55 994 ha-t) képeznek. A táblázatban lévő számok helyességét bizonyítja, hogy ha a harmadik oszlopban a keleti (siófoki) medencéhez tartozó adatokat összeadjuk, akkor azok összesen 4 5 AIX. táblázatban összegzésként 44 láb 9 5/12 hüvelyket (14,14 m-t) tüntetett fel, ami átszámítva 7 öl 2 3/4 láb. Ez a szintkülönbség a vízfelszínek közti esésre vonatkozik. 4 6 Beszédes (1839) azt írta, hogy „Különösen kedvező a hajózásra Ozorától Siófokig a Sió folyónak kevés esete, úgymint; húszezer öl távozatra huszonkét lábnyi (6,95 m) eset közép vízálláskor... Ezen vízszíneset. .. elegendő a kiszárításra és a csatornának jó karban tartására, mint ezt a Sárvízi ílly esetű csatornák tanúsítják. "
