Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
336 Dr. Virág Árpád nyi hivatala Fejér vármegye főrendi méltóságaihoz, a megyegyűlés nemesi résztvevőihez intézett 1771. december 30-i leiratában a következők szerepeltek: „Felkent apostoli császári-királyi őfensége uralkodó, mint arról az elmúlt hó 9-én alázatosan küldött tájékoztatásunk 5. pontja alatt már hírt adtunk, a Sárvíz folyó vize által elárasztott környék kitisztítása, illetve az azzal összefüggő földmérési és vízmérési feladatok ügyintézésével Sigray Károly földesurat bízta meg [s megbízólevelét] a hitelesítő lógópecsétjével is ellátta. Ugyanezt illetően [újólag] kihirdetve sürgősséggel megfontolásra és intézkedésre rendelkezésre bocsátjuk a királyi rendelkezéseket sorrendjük szerint. " Sigray királyi biztosi feladatait, és annak anyagi feltételeit a leiratban három pontba foglalva közölték, mégpedig meglehetősen részletesen. - Az első pontban a Sárvíz folyó kiáradó, megrekedt vizeinek lecsapolásához, illetve e területek kiszárításához szükséges szintezési, földmérési, térképezési feladatokat sorolták fel azzal, hogy ezeket a Sárvíz eredetétől a Dunába való betorkollásig kell elvégezni. Külön felhívták a figyelmet a malomtól-malomig, illetve gáttól-gátig terjedő szakaszok vizsgálatára. Azt is meghatározták, hogy a Sárvíz által elöntött pangó vizes területek kiszárítása és lecsapolása tekintetében a vármegyék kéljék a királyi biztos vezette bizottság tanácsait, és egyeztetetten cselekedjenek a feladatok teljesítése során. - A második pontban a Helytartótanács közölte, hogy a feladatok elvégzéséhez a királyi biztos munkáját segítő földmérő- és folyómérnök bérének kifizetéséért a saját házi kasszájából, kezességet vállal. - A harmadik pontban rögzítették, hogy a munkák akadálytalan végzése érdekében az uralkodónő engedélyezte a földmérő-folyómérnöknek járó összegnek a megyei házipénztáron keresztüli kifizetését azzal, hogy azt majd a kiszárított területek nyereségének arányában az érintett földbirtokosok megtérítik a megyének. A harmadik pontban határozták meg a vármegyék, illetve a földbirtokosok természetbeni szolgáltatásait (szekérfuvar, élelmezés, elszállásolás, kézimunkaerő) a mérnökök és a királyi biztos, illetve a királyi bizottság számára, melyek később levonhatók lesznek a földesurak hozzájárulási összegeiből. Végül a vármegyei földesurak figyelmét felhívták Sigray báró felkészültségére, 8 amivel az ügyet támogatni tudja, és kérték a vele való együttműködést. Ebben az első helytartótanácsi leiratban kizárólag a Sárvíz rendezésének ügye szerepel, a Sió, a Kapós és a Balaton által okozott problémák nélkül. Ugyancsak nincs benne név szerint megnevezve földmérőként vagy folyómérnökként Böhm Ferenc, aki pedig - mint már említettük - 1764-1766 között fölmérte a Sárvíz által elborított területeket, térképeket készített róluk, szabályozási tervet dolgozott ki, amelyet 1769-ben a Fejér vármegyei megyegyűlés elfogadott. Böhm Sárvíz-szabályozási tervét Sigray részletesen ismerhette ugyanúgy, mint ahogy azt az udvari kancellária és a Helytartótanács is ismerte Fejér vármegye felterjesztéséből. Sigray vezetése, illetve felügyelete mellett végrehajtandó vizsgálatokat - az udvari kancellária utasítását figyelembe véve - nyilván azért rendelte el a Helytartótanács, hogy az érintett három vármegye földesurainak hozzájárulási összegeiről való megállapodást egyéni és vármegyei érdekektől nem befolyásolt szabályozási tervvel elősegít8 Sigray jól ismerte az 1760-as évek végén és 1770-1771-ben készített Vág és Dudvág, valamint Rába szabályozási terveket, illetve az ezekkel kapcsolatos gazdasági, eljárási ügyeket. Az utóbbival foglalkozó bizottság tagja volt.
