Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
332 Dr. Virág Árpád veket sem engedte megvalósulni és így a dunántúli mocsarak lecsapolásának ügye sok évtizedre lekerült a napirendről. " Nem ismeretes, hogy honnan származtak Babos és Mayer idézett adatai és állításai, amelyek sok tekintetben eltérnek a levéltári dokumentumokban foglaltaktól. A Sár\'íz szabályozását ugyanis nem Böhm kezdeményezte, és a munkálatokat sem ő indította meg, mivel ilyeneket az Esterházy-uradalom mérnökeként nem tehetett. A Sárvíz felmérését és a szabályozási terv elkészítését a Fejér vármegyei gyűlés határozata alapján kapta feladatként. Csak később, 1774-ben, amikor a kiszárítási munkálatok elkezdődtek, mintegy „mellékfoglalkozás"-ként bízta meg őt - a királyi biztos javaslatára - az érintett három vármegye a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöki feladatok ellátásával. Hrenkó (1984) tanulmányában Böhm sárvízi munkásságával kapcsolatban megemlíti, hogy mérnökünk „7776 tavaszán bejárta a Tolna megyei szakaszt, kijelölte az átvágások helyét és a megásandó árok vonalát. Ugyanekkor kérvénnyel járult a királyi biztoshoz, hogy rengeteg elfoglaltságára való tekintettel ruházzák másra az igazgató-mérnöki teendőket, vagy évi fizetéssel függetlenítsék a tatai uradalomtól. Ugyanis az Esterházyak sem nézték jó szemmel sárvízi tevékenységét és felszólították, hogy vagy mondjon le másirányú elfoglaltságáról, vagy 19 évi csorbítatlan szolgálata ellenére elbocsátják az uradalomtól. " Böhm 1778-tól már nem foglalkozott a Sárvíz-szabályozás helyszíni munkálataival. Azonban nem szakadt el teljesen a szabályozás ügyétől, amit a Fejér megyei levéltárban őrzött 1781. és 1784. évi keltezésű, saját kezűleg írt és aláírásával ellátott két feljegyzése is bizonyít. Böhm 12 évig munkálkodott uradalmi mérnöki teendői ellátása mellett a Sárvíz szabályozásánál, melynek során maradandó megoldásokkal gyarapította a vízépítés tudományát. Sárvízi térképéről Lukács (1943) a következőket írta: „A Sárvíznek és vízrendszerének a XVIII. század közepén volt állapotát és első szabályozási tervét az a színes térkép tünteti fel legjobban, melyet Böhm Ferenc a magyar királyság felesküdt mathematikusa 1767-ben terjesztett elő »Mappa Stagnum sic dictum Sárvíz« cím alatt. A Sárvíz mocsárvilágát beható részletességgel feltüntető, 3700 öl léptékben készült térképet a M. Nemz. Múzeum térképgyűjteményében őrzik. " Böhm 1767-ben készített a Sárvíz Veszprém és Fejér megyei szakaszáról egy kb. 1:59 500 méretarányú áttekintő térképet is 4, amelyet Bendefy-V Nagy (1969) a következőképpen értékelt: „Ez a térkép rendkívül tanulságos. Azt bizonyítja, hogy sem a Siónak, sem a Sárvíznek hosszú kilométereken át nem volt lefolyást biztosító kisvízi medre. Az Ozorától kelet felé tartó Sió-meder egyesült a Pincehely felől észak felé tartó Kapos-mederrel, és az egyesült ágak Simontornya közelében egy szűk völgyet ellepő mocsárba torkollottak. .. a völgynek az északi, mind a déli szélén egy-egy malomcsatorna futott. Ezekről nem mondja a térkép [sic!], hogy Böhm alkotásai lettek volna; feltehetően már Böhm is így találta őket. Ha ez a feltevés igaz, akkor talán ezek vezették őt rá a »vízfélreszorítás« elvére, amit hasonló esetben később Beszédes is előszeretettel alkalmazott. " A Bendefy által említett „malomcsatornák" az előzőekben ismertetett XVIII. századi térképeken nincsenek feltüntetve, vagyis nem léteztek. Következésképpen az a feltevés sem fogadható el, hogy „talán ezek vezették" Bőhmöt a vízfélreszorítás elvének felismerésére. 4 Fodor Ferenc (1952) közlése szerint a térkép teljes címe: Mappa Stagnum sic dictum Sárvíz ex Inclyto Comitatu illius Veszprimiensis oriens, ac per totum I. Comitatum Albensem protensum dijfusumque representans.
