Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Tombácz Endre-Gulyás Pál-Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata

A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata 305 tonba évtizedeken át vezettek karsztvizet a bányákból és ez a Balaton szempontjából bizonyíthatóan nem jelentett kockázatot". Nem foglakozott azonban a vízpótlásra felhasználható karsztvíz kémiai összetételével. A VITUK1 „Felszín alatti vizek igénybevételére telepített, üzemeltetett víztermelő kutak vízvizsgálatainak összefoglaló értékelése és dokumentálása" című jelentésben (1998) található vízminőségi adatok szerint a Balaton-felvidéki, nyugat-bakonyi karsztvizek a vízpótlás szempontjából kedvező összetételüek. Kalcium-és magnéziumkoncentrációjuk a Balaton vizéhez hasonló, foszforkoncentrációjuk pedig alacsonyabb, mint az utánpótlási lehetőségekként említett felszíni vizeké ( VITUKI 1998). 9.2.7. „0 plusz'változat. A kérdéssel részletesen foglakozik Somlyódy (2003, 2005), amikor megállapítja, hogy a Balaton ökológiai állapota jelenleg nem igényel beavatkozást és azon beliil vízpótlást. A jelen állapot megfelel a célnak, így cselekvésre nincs szükség. Másik megállapításuk pedig az, hogy egy esetleges - vízpótlás nélküli - vízszintszabályozás még kedvező hatású is lehet a jelenlegi vízminőségi viszonyokra. Ennek azonban - mint látni fogjuk - ökológiai kockázata is van (Koncsos-HontiSomlyódy 2003, 2005, Szilágyi 2003a, Szilágyi-Szabó 2005). 10. A vízminőségi és ökológiai hatások összehasonlító elemzése A tó parti sávjában a kis vízállás okozta hatások nyilvánvalóbbak és hosszú távon is éreztethetik hatásukat. Az alacsonyabb vízállás révén a tó megváltoztatja a mesterségesen kiépített partvonalait ezáltal beljebb egy természeteshez közeli partvonalhoz juthat. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a Balaton pillanatnyi hidrológiai állapota több szempontból kedvezőtlenebb, de hosszabb távon, a növényzet előretörésével a parti sáv megközelítheti korábbi természetes, változatos arculatát. Persze kérdés, milyen áron és e változások milyen mértékű átalakulást eredményeznek a parti öv, mint élőhely struktúrájában, élőlény együtteseinek faji összetételében, mindenek előtt a szabályozó szerepű halállományokban. Megalapozott véleményt erről azonban csak célirányos kutatások eredményei alapján mondhatnánk. 10.1. Vízpótlás a Drávából A Dráva vízminősége a lehetséges felszíni vízbázisok közül a legjobbnak tűnik, mert: - az ortofoszfát foszfor és az összes foszfor tartalma jelentősen kisebb, mint a Muráé és a Dunáé, illetve a Zala fenékpusztai szelvényéé; - a gyors áramlási sebességű folyóban élő, áramlást kedvelő fajok többsége a Balaton állóvizében sem túlélni nem tud, sem szaporodásra nem képes; - a zárt csővezetékben az időszakos üzemelés következtében a csövek belső falán bevonatlakó szervezetek tömeges elszaporodásával (mohaállat, vándorkagyló) kell számolni. Ez zavarokat okozhat az üzemelésben is;