Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Tombácz Endre-Gulyás Pál-Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata

306 Dr. Tombácz Endre-Dr. Gulyás Pál-Mozsgai Katalin - a nyílt szakaszon a pontszerű és a nem pontszerű szennyeződések, továbbá az időszakos állóvízi (pangó) állapotok előre nem jelezhető, feltehetően káros változásokat okozhatnak az élővilág minőségi és mennyiségi összetételében. A változások előrejelzésére további célirányos kutatásra van szükség. Az azonban nem kétséges, hogy a vízpótlás nyomvonalával érintett települések szennyvizeinek tisztítását (elvezetését) meg kell oldani, beleértve a harmadik fokozatú szennyvíztisztítást (foszfor eltávolítást). 10.2. A Murából történő vízpótlás A Mura limitáló növényi tápanyag-tartalma (foszfor) a Duna után a legnagyobb a vizsgált vízbázisok közül. A hosszú szakaszon zárt csővezetékeken, majd nyitott mederben történő vezetés hasonló problémákat vet fel, mint a Dráva esetében. A Kis-Balatonon történő átvezetés is minden bizonnyal további vízminőség romlást okozna. A Mura esetében még egy jó hatásfokú partiszűrés is csak korlátozott mértékben tudja csökkenteni az ortofoszfát foszfor mennyiségét (legfeljebb a Rába és а Dráva szintjére). A szivattyús megoldás azonban várhatóan igen rövid idő alatt tönkretenné a szűrőréteget, és így nem parti szűrt víz (nem ivóvíz minőségű víz), hanem Mura minőségű víz kerülne a Balatonba. 10.3. A Sión keresztül a Dunából történő vízpótlás Ezen változat esetében abból kell kiindulnunk, hogy a Sión keresztüli vízpótlás csak részlegesen vezetne Duna-vizet a Balatonba, hiszen gyakorlatilag megoldhatatlan feladat a Sió, a Nádor-csatorna és a Kapós torkolati „lezárása" a víz utánpótlás időtartamára. Az így bevezetett víz száz mg/l ortofoszfát foszforral terhelné a Balatont. A Duna vizében az algák egyedsürűsége és biomassza értéke sokkal nagyobb („algásodottabb"), mint a Keszthelyi-medencében. Kloroftll-a tartalma is meghaladja a Keszthelyi-medencéét. A Sión visszafelé történő vezetés során az erősen szennyezett Kapós és a Séd-Nádor vízfolyások lényegesen lerontanák a Duna vizének a minőségét. A szivattyútelepek mögött kialakuló bőgékben alga tömegprodukció (vízszíneződés, vízvirágzás) alakul ki, melyet a Balatonba (Siófok térségébe) semmiképpen sem szabad beemelni. A jelenleg igen jó minőségű Siófoki-medence vize a sokszor a tűrhetőségi határon lévő Keszthelyi-medence vizénél is rosszabb állapotúvá válna. A Duna-variáns egyértelműen elvetendő. 10.4. Vízpótlás a Rábából A Rába, különös tekintettel az időszakosan nagy foszfortartalma miatt, az év nem minden időszakában alkalmas a vízpótlásra. Külön célirányos vizsgálatok elvégzését igényli a vízpótlásra alkalmas optimális időszak kiválasztása (vízminőségi, hidrológiai szempontok és a Balaton vízpótlási igényeinek egyeztetése).