Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére

A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére 207 Vízhozam (rrís

1) 5. ábra. A vízpótlás hatása a Zala (Zalaapáti) vízhozamokra resztül kedvezőtlen irányban változhat az ökológiai állapot. A hatások megítélése erősen szubjektív, számszerűsítésre aligha van lehetőség. Az 5. ábrán a Zala napi vízhozamok empirikus eloszlását mutatjuk be, a feltételezett Rába átvezetési változatokkal. Mivel a Zala vízhozama a Rábáénál lényegesen kisebb, jelentős módosulást figyelünk meg. Abban az esetben azonban, ha feltételezzük, hogy a vízpótlást csak a szárazabb, vízhiányosabb években „kapcsolják be", és az is „visszafogott mértékű", a vízjárás megváltozása kevésbé lesz erőteljes, mint amit az ábra feltüntet. 5.2. Az átvezetésből származó tápanyagterhelés A vízpótlás során nemcsak vizet, hanem a vízzel együtt növényi tápanyagokat is átviszünk a Zala-vízgyűjtőre, azon keresztül pedig a Kis-Balatonba, majd a Balatonba. Az átvezetésből származó tápanyag terhelés meghatározásához első lépésben - mérések hiányában - a körmendi szelvény vízminőségi adatait kellett pótolni. A számításokhoz az alábbi adatokat és eljárást használtuk (6. ábra): - Vízminőség ellenőrző helyek (törzshálózati szelvények): Rába-Csörötnek (190,6 fkm), Rába-Rum (112,8 fkm), Pinka-Felsőcsatár, - Napi vízhozamok: Rába-Körmend (155 fkm). A körmendi koncentráció és a terhelés becsléséhez: - A meglévő törzshálózati adatokból és a szelvények alatti települések becsült szennyvízterheléséből számítottuk Körmendnél az ÖP, P0

4-P és Szervetlen N anyagáramokat a mintavételezések időpontjában, az alábbiak szerint: Rába (Körmend)=/?áöa (Csörötnek)+Pinka+szennyvizek (Ivánc, Csákánydoroszló, Nádasd, Katafa, Körmend); - Hasonlóképpen számítottuk a vízhozamot, illetve a koncentrációt Körmendre;