Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére

206 Dr. Clement Adrienne közelségéből adódóan feltételezhetően nagyon hasonlóak. Ennek tanulmányozására vizsgáltuk a két folyó vízjárásának hasonlóságát és számítottuk a vízhozamok közötti keresztkorrelációt. Az elemzéshez a Zala (Zalaapáti) és a Rába (Körmend) vízhozam adatait használtuk, az 1968-2002 időszakra (ezt értelemszerűen a rövidebb észlelési idősorral rendelkező szelvény határozta meg). A napi vízhozamok közötti kapcsolat - a várakozásoknak megfelelően - nagyon gyengének bizonyult. A szélsőségeket elfedő évi középvízhozamok összehasonlítása azonban már vizuálisan is szoros kapcsolatot mutatott a két folyó között, a viszonylag gyenge összefüggést jelző 0,5-ös korrelációs tényező ellenére. Az átvezethető vízmennyiséget a Zala középvízhozamának függvényében ábrázolva láthatjuk. hogy a két folyó vízjárása nem független egymástól (4. ábra). Az ábrán a két legalsó pont (2001. és 2002. évi adatok) és a 2003-ban a Rábán is tapasztalt évszázados rekordokat döntő vízhiány egyértelműen megkérdőjelezi a rábai készletek vízpótlásra való potenciális hasznosíthatóságát. 7 -"T" maximális átvezetés: 7 m' _ mederbeli küszöb: 15 m

3S"

1 I—

Г T~—I 1 1 1 1 Г 0 2 4 6 8 Zala éves középvízhozama i—

г 10 (m

3 s

1) 4. ábra. A Rábából átvezethető évi középhozam a Zala középvízhozamának függvényében 4.2. Az éghajlatváltozás hatása Az éghajlatváltozás vízkészletekre gyakorolt hatásával - annak ellenére, hogy ennek megléte múltbeli vagy jelenlegi észlelési adatsorok alapján nem bizonyítható (Koncsos et al. 2005) - foglalkoznunk kell. A Balaton vízkészlet változására alkalmazott forgatókönyv (Nováky 2005) a nyári féléves lefolyás 15%-os csökkenésével és a téli féléves lefolyás 5%-os növekedésével számolt. A rábai készletváltozás számításához ezeket a feltevéseket módosítás nélkül vettük át. A forgatókönyvek szerint folyamatos üzemeltetés az átvezethető éves vízhozamoknak 5-7%-os, a nyári vízpótlás kizárása esetén mintegy 2-3%-os csökkenése várható. A szélsőségek gyakoribbá válása miatt ennél jóval nagyobb mértékben nő a bizonytalanság. Ez azt jelenti, hogy a Q

m

m=3 m

3/s, ö

m

in(

mederben)

=

15 m

3/s esetben például a lehetséges vízszint emelés várható értéke és szórása 12±3,5 cm-ről 11 ±7 cm-re, a nyári időszak kizárásával 9±2,5 cm-ről 8,5±6 cm-re módosul. 5. Az átvezetés hatása a Zalára 5.1. A Zala vízjárásának módosulása Egy feltételezett vízátvezetés befolyásolja a Zala vízjárását is, vagyis az EU VKI értelmezésének megfelelően módosulnak a hidromorfológiai viszonyok és ezen ke-