Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére
A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére 205 3. ábra. A Rába (Körmend) napi vízhozamok empirikus eloszlása és az átvezetés hatása két legnagyobb pontforrás, a körmendi és a szombathelyi tisztított szennyvizek hatását. A számítások során az alábbiak szerint jártunk el: - A rumi vízhozamokat csökkentettük az átvezetésnek megfelelően, - Csörötnek vízminőségi adatai és a Csörötnek-Körmend közti szennyvíz-bevezetések alapján a körmendi vízhozamokhoz becsültük a főbb vízminőségi jellemzők koncentrációit (BOI 5, NH 4-N, N0 3-N, összes ásványi N, P0 4-P és összes P), - Az átvezetéshez számítottuk az anyagáramokat az összes felsorolt komponensre, - A rumi mért anyagáramokból levontuk az átvezetéssel elvezetett terhelést, majd a maradékot elosztva a korrigált vízhozammal előállítottuk a koncentráció idősorokat. Számításaink szerint a Rába alsó szakaszán jelentős vízminőség romlás nem várható, ha a vízpótlás mértékét 3-4 m 3/s-ban maximáljuk. Ennél nagyobb vízkivétel esetén közelítőleg 15-20%-os növekedés várható a maximális koncentrációkban. A kedvezőtlen irányú változások természetesen elkerülhetők az érintett szakaszon a szennyvíztisztítás fejlesztésével (Szombathely, Sárvár stb.) 4. A Rába és a Zala vízjárásának összehasonlítása és a klímaváltozás hatása 4.1. A Rába és a Zala vízhozamok közötti keresztkoireláeió A Rába- és a Zala-vízgyűjtőn előforduló száraz időszakok egybeesése befolyásolja a vízpótlás megvalósíthatóságát. A két terület ugyan sok tekintetben (domborzat, területhasználat, talajviszonyok stb.) jelentős eltérést mutat, a lefolyási viszonyok hosszú távú alakulását meghatározó hidrometeorológiai tényezők a vízgyűjtők
