Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Istvánovics Vera: Vízpótlás és a Balaton ökológiai állapota
182 Dr. Isti'ánovics Vera lású időszakokban is ugyanez történt (G.-Tóth 2003a). Ennek oka, hogy a felnőtt állatok fontos élőhelyét jelentő kőszórások szárazra kerültek, ezért az állatok elpusztultak, tehát a hatás valójában a parti öv változásához kapcsolódik. Összefoglalva: a tartósan alacsony vízszint a nyíltvízben kedvez a cianobaktériumok elszaporodásának és a fitoplankton biomassza mérsékelt növekedésének. Az üledék kedvező viselkedése miatt a biomassza növekedés a jelenlegi külső terhelés mellett nem lenne drámai. Valószínűtlen, hogy a legnagyobb érték a Keszhelyimedencében meghaladná a 60-80 mg kl-a nr 3 értéket - ami persze az OECD kategóriái szerint jócskán eutróf szintnek felel meg. A vízi állatok érzékenysége fokozódik a különböző stresszhatásokkal szemben, és ez más antropogén hatásokkal párosulva akár tömeges halpusztulásokban is kicsúcsosodhat. A magasabb trofikus szinteken is várhatók szerkezeti változások, többek között a szűrő Zooplankton biomasszájának csökkenése, a mikrobiális hurok erősödése. Mindez az ökológiai rendszer energiahasznosítási hatásfokának romlásához, a haleltartó képesség csökkenéséhez vezethet. A fitoplankton biomassza növekedéséhez hasonlóan valószínű, hogy ezek a változások sem lennének drámaiak, hacsak a vízoszlop jelentősen magasabb átlaghőmérséklete miatt nem következnek be döntő társulásszerkezeti átalakulások. 2.4. A tartósan alacsony vízállás ökológiai következményei a parti övben (iv) Milyen ökológiai következményei lehetnek a tartósan alacsony vízállásnak a parti övben? A parti övben erőteljesebb változások várhatók, mint a nyíltvízben. Az alacsony vízállás miatt a partvonal nagy területeken beljebb húzódott a partvédő művektől. Megnövekedett a természetes partszakaszok hosszúsága, ahol tér nyílik a Balaton természetes (szabályozatlan) állapotában valószínűsíthető ökológiai folyamatok beindulására. A mai üledék a természetes háttérnél bizonyosan gazdagabb növényi tápanyagokban, ezért nem a természetessel azonos, hanem csak jellegében azonos ökológiai folyamatokra kell gondolnunk (pl. esetleg nem ugyanazok a fajok, de ugyanazt az ökológiai szerepet betöltő, ám magasabb tápanyagigényű fajok szaporodnak el, a több tápanyag miatt lényegesen nagyobb mennyiségben). A parti nádasok jó állapotának megőrzésében kulcsszerepet játszik a vízszintingadozás. Ennek oka, hogy a nád magja csak nedves, ám nem vízborította területen képes csírázni, ezért a szűk sávban szabályozott vízszint néhány évtized alatt a nádas genetikai diverzitásának csökkenéséhez, elöregedéshez és pusztuláshoz vezet. Az ingadozó vízszint a vegetatív szaporodást is elősegíti. A Balatonban megfigyelhető volt, hogy a viharok által felszaggatott és partra sodort nádzsombékok fejlődésnek indultak ott, ahol az alacsony vízszint miatt a víz nem érte el a kiépített partot. Herodek (szóbeli közlése) vizsgálatai szerint a balatoni nádasok állapota az utóbbi években javult. Kivételt azok a pangó vizes területek jelentenek, ahol a vízöblítés hiánya miatt a nádas alatti üledék redoxpotenciálja az átlagos -50 mV körüliről -200 mV körülire zuhant (Tóth szóbeli közlése). A nádasok állapotának javulása mellett megindult a természetes parti zonáció fejlődése: a sekély vízben egyre több helyen jelenik meg a sás és a káka.
