Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére
A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére 155 V. táblázat A vízminőség-változás adatainak statisztikája Alibánfánál Komponens Alk. Ca-+ j Mg 2 + Na + K+ ciSCV" HCO3Komponens % Minimum -64 -40 -74 -65 -44 -45 -67 -75 Maximum -16 -1 -28 149 38 251 23 -21 Átlag -48 -27 -61 -14 -7 20 -35 -57 Szórás 10 8 11 46 23 62 18 9 klorid-ion tekinthető konzervatívnak, mert az adott viszonyok között csapadékot nem képez, és a koncentrációját az élőlények nem képesek lényegesen módosítani. A nátrium és a kálium esetében az átlagosan 7 és 14%-os hígulás, míg a klorid esetében 20%-os töményedés történt volna a feltételezett vízpótlás hatására. - A feltételezett vízpótlás hatására az alkalinitás, a hidrogén-karbonát, a kalcium és a szulfát esetében jelentős mértékű, a magnézium esetében a 60%-ot is meghaladó hígulás következett volna be. A karbonát kiválás szempontjából fontos alkalinitás és hidrokarbonát esetében mintegy 50%-os lett volna a hígulás mértéke. Ez jelentően csökkentette volna a (Ca,Mg)C0 3 kiválás mértékét a folyó vizének egyensúlyba kerülése során, ami kedvezőtlen a Balaton vízminőségére nézve. A vízminőség változás jellegét és mértékét példaként ábráinkon két komponens adatai alapján mutatjuk be. A nátrium-ion koncentráció változását az 5. ábra mutatja. Nem konzervatív anyagként az alkalinitás alakulását közöljük (6. ábra). CN со 0 CN CD 0 CN CO 0 CN CD О CN CO О о «— О О О 0 О О О О oö od со Ol Ol Ol d 0 0 rZ. iZ. CN CN Ol Ol Ol Ol Ol Ol 0 0 0 О 0 О О О Ol Ol Ol Ol Ol Ol 0 0 0 О 0 О О О *— CN CN CN CN CN CN CN CN Idö (év,hó) 5. ábra. A Na* koncentráció változása Alibánfánál a bevezetett Rába víz Hatására (szaggatott vonal: Zala, vastag vonal: Zala + rábai átvezetés)
