Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére
156 Dr. Szilágyi Ferenc Idö (év,h6) 6. ábra. Az alkalinitás változása Alibánfánál a bevezetett Rába víz hatására (szaggatott vonal: Zala, vastag vonal: Zala + rábai áwezetés) Látható, hogy a nátrium-ion koncentrációja a vízpótlás hatására az időszak nagy részében nem változott volna meg lényegesen: egyes időszakoktól eltekintve a két víz nátrium-ion koncentrációja hasonló. Megállapítható, hogy az alkalinitás tekintetében a hígulás mértéke jelentős: az átvezetett víz alkalinitása határozza meg az alibánfai Zala szelvény alkalinitását. 3.1.3. A vízminőség-változás továbbterjedése a Zalán. Az alibánfai számítások a vízpótlás várható hatásának legnagyobb mértékét jelzik. Ahogy a Zalán újabb befolyó vizek érkeznek, melyek növelik a folyó vízhozamát, a változás mértéke egyre csökkenhet. A vízpótlás várható hatását a Zala zalaapáti szelvényében azzal a feltételezéssel tudjuk becsülni, hogy a mederben nem következnek be kémiai vagy biológiai átalakulások (VI. táblázat). Az V és a VI. táblázat adatait összehasonlítva megállapítható: - Az alkalinitás és a kálium-ion koncentráció változása a vízpótlás hatására hasonló mértékű a két szelvényben. VI. táblázat A vízminőség-változás adatainak statisztikai jellemzői Zalaapátinál a feltételezett vízpótlás hatására Komponens Alk. Ca 2 + Mg2+ Na + K+ Ch S0 42HCOjKomponens % Minimum -64 -16 -28 -19 -18 -25 -42 -31 Maximum -6 -1 -14 33 10 156 -9 -5 Átlag -45 -13 -22 -4 -7 14 -25 -22 Szórás 12 3 3 12 7 38 8 5
