Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?
14 Dr. Somlyódy László változás sebessége sem ismert. A kutatók 25, 50 és 100 éves változásokról beszélnek, azaz a jelenséget évtizedes időléptékkel vélik jellemezhetőnek (de nem tisztázott, hogy a változás „folyamatosan", vagy ingadozások révén következik be). A csapadék tér- és időbeli eloszlására, a víz körforgására és az ökológiai rendszerek válaszreakciójára, a globális éghajlat szabályozásában betöltött szerepére vonatkozóan ismereteink még hiányosabbak. A hidrológiai körforgás valószínűen felgyorsul, növelve a szélsőséges csapadékesemények gyakoriságát. A részletekkel, például a vízgyűjtő szintű változások irányával kapcsolatban teljes a bizonytalanság. Ha sok fogódzót látszólag nem is kaptunk, legalább a vizsgálatok „receptjét" kiokoskodhatjuk az elmondottakból. A következőket célszerű tennünk: - A vízháztartási adatok alapján elemezni az éghajlatváltozás lehetséges hatásait. - A szokott módon, azaz a megváltozott éghajlatot jellemző forgatókönyvek alapján vizsgálni a jövőbeli szélsőséges vízszintek kialakulását. - Az éghajlatváltozás jelenségét az egyéb hatásokhoz hozzáadódó, addicionális hatásként értelmezni. - Az elővigyázatosság jegyében olyan rugalmas tervezési keretet kidolgozni, amely biztosíthatja a felkészülést a cselekvésre, de amely egyúttal segít elkerülni a költséges, ám a jövőből visszanézve elhamarkodottnak ítélhető intézkedéseket. - A rugalmas tervezési keret kidolgozásakor kulcsfontosságú az időtényező. Nincs értelme kapkodnunk, hiszen a változások időléptéke évtized nagyságrendű. Ugyanakkor állandóan tudatában kell lennünk, hogy jogi, tervezési és megvalósítási okok miatt a leggyorsabb cselekvés is 2-4 évet igényel. 1.1.2. Az elővigyázatosság elve. A Balaton esetében nagy térségre vonatkozó, összetett feladattal állunk szemben. Az ilyen feladatok legfontosabb tulajdonságai a következők: - A probléma első pillantásra mennyiségi jellegű, valójában azonban ökológiai és vízminőségi vonatkozásai a meghatározóak, ezért kezelése sok diszciplína együttműködését igényli. - Ismereteink szintje a megoldást befolyásoló főbb jelenségekkel kapcsolatban a hidrológiától az ökológián át az éghajlatváltozásig roppant eltérő. - Különböző jellegű kockázatokat és bizonytalanságokat kell egyidejűleg mérlegelnünk. - Lineáris és mechanisztikus szemléletű módszerek aligha alkalmazhatók. - A probléma és kezelése minden bizonnyal erősen eltérő társadalmi megítélést kap a Balaton és a Rába térségében. A feladat nem elhanyagolható mértékű konfliktusok kereszttüzében áll. - Mindezekből adódóan a döntéshozás nem egyszerű feladat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a „Korai figyelmeztetések kései tanulságai: az elővigyázatosság elve, 1896-2000" c. könyvben (EEA 2001), tizennégy ismert környezeti és egészségügyi probléma (sugárzások és az azbeszt belégzésének rákkeltő hatása, halokarbonok hatása az ózonrétegre, kéndioxid kibocsátás, nagy tavak toxikus szennyezése, növekedési hormonok hatása, kergemarha-kór stb.) fejlődéstörténetét elemezve kísérel meg következtetéseket levonni jövőbeni stratégiák kidolgozására és a