Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?
A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? 13 2. ábra. A módszertan részletesebben A sok nem-lineáris jelenség és kölcsönhatás elegendő mélységű tudományos megértésének hiányában a szakemberek véleménye megoszlik az éghajlatváltozásról. Tudjuk, hogy az üvegházhatás létezik, és bizonyos, hogy az ipari forradalom óta az üvegház gázok kibocsátása miatt nőtt a légkör C0 2 koncentrációja. Elfogadott tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a globális felmelegedés megkezdődött; mára általánosan elfogadott axiómává vált; senki nem beszél már tartós globális lehűlésről, ahogy azt néhány évtizede tették. A megfigyelések szerint a globális átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben mintegy 0,6 °C-kal nőtt. A kutatók egyetértenek abban, hogy a hőmérséklet a XXI. század végéig 2-3 °C-kal emelkedhet (az eltérések a klímamodellek eltérő feltevéseiből és fejlettségéből adódnak: például a „hűtő hatású" szulfát aeroszolok bevonása a korábbi modelleknél reálisabb időjárási változékonyságot és kisebb felmelegedést eredményezett.) A bizonytalanságok miatt a Föld jövőbeli éghajlatát egyetlen modell helyett több modell együttes értékelésével és szakmai konszenzus alapján kialakított állásfoglalással jelzik előre. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovermental Panel of Climate Change. IPCC) 1995-ben készített legújabb, második jelentése a 0,2 °C/évtized értéket tekinti a globális melegedés legvalószínűbb ütemének. A globális melegedés 2035-ig várható mértéke 0,3 és 1,0 °C közötti (Nováky 2003, 2005). Ma az egyik legnagyobb gond az, hogy a klímamodellek nem tudják szétválasztani a természetes változékonyságot az emissziók hőmérsékletre gyakorolt hatásától. A felmelegedés mértéke az északi földgömbön várhatóan meghaladja a globális átlagot. A regionális klímaváltozásra alig tehető bárminemű állítás, az éghajlati zónák folyamatos áthelyeződésének feltételezése alighanem a kérdés túlzott leegyszerűsítésétjelentené. Ugyanez vonatkozik a változékonyságra és a szélsőségek alakulására: az éghajlat stabilitása valószínűen csökken, de ez a kijelentés nem több hipotézisnél. A
