Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László: A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata

136 Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László döntési eljárás során a legvalószínűbbnek tűnő (nem biztos, hogy a helyes) hipotézist választjuk, így a következő hibákat követhetjük el: - Elsőfajú hiba az a téves döntés, ha a H

0-t elvetjük (b), pedig igaz. - Másodfajú hiba az, ha a H

0-1 elfogadjuk (a), pedig nem igaz. Az elsőfajú hiba valószínűségére szokásos érték <7=0,05, a másodfajú hiba valószínűségére /0=0,1. Ezekből kiszámíthatóak azok a próba eredmények, amelyek a döntési régiókat elválasztják egymástól: В-* A=1 -a (12) A döntést az alapján hozzuk meg, hogy a próba eredménye A<: kritikus elutasítási A és В között: indifferens <B: elfogadási döntési tartományba esik. 3.2.1. A szekvenciális próba végrehajtása. A rendelkezésre álló adatokból egy adott legkisebb vízszint bekövetkezésének (jtj esemény) valószínűsége mindkét forgatókönyv esetén kiolvasható a generátorok által meghatározott relatív hisztogramból (11. ábra). Képezzük a megfigyelésben részt vevő első esemény alapján az f(x

t,p

0) f{X\,P\) (13) -500 0 500 1000 1500 Éves természetes vízkészlet—változós ^Sj.mnn) 11. ábra. A AS

T generátorok által meghatározott éves AS

Thisztogramok 5000 éves szimulációval jelen állapotban és a klíma változási feltételezések mellett