Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szalai Sándor-Bella Szabolcs: Az aszályos 2003. év

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam A 2003. ÉVI ASZÁLY Dr. SZALAI SÁNDOR és BELLA SZABOLCS 2004. évi 1-2. füzet A globális melegedés okairól napjainkban heves viták folynak, de jó valószínűséggel (globálisan több, mint 95%; hazánkban több, mint 90%-os bizonyossággal) mondhatjuk, hogy a hőmérséklet emelkedése tény. Többé-kevésbé logikai alapokról kiindulva azt várjuk, hogy ennek következtében a nyári hőhullámok gyakoribbakká és hosszabbakká váljanak. Egy-egy ilyen kánikulai periódus alatt és után hazánkban mindig felmerülnek az aszállyal kapcsolatos problémák; most volt-e aszály, és ha igen, akkor hol volt, mekkora volt? Ezek a kérdések nemcsak tudományos vitáknak szolgáltatnak témát, hanem nagyon is gyakorlati kérdésekre, például a mezőgazdasági támogatásokra adandó válaszok függnek tőle. Nem volt ez másként 2003-ban sem, amikor éppen a vegetációs periódus nagy részén rekord alacsony csapadékmennyiségeket mértek az ország nagy részén. Nagyon érdekes helyzet állt elő: a téli-tél végi időszakban az Alföldet vastag hótakaró borította, ami jó kilátásokkal kecsegtetett a talaj vízzel való feltöltődésére, míg a Dunántúlon, elsősorban a nyugati, északnyugati részeken, a februári csapadék nagyon kevés, vagy szinte semmi sem volt (ez hatott ki aztán a Balaton alacsony vízszintjére is). Ezután a tendencia megfordult, és tavasszal ha esett, inkább az ország nyugati részén esett, míg a Tiszántúlon egy hosszú, száraz periódus következett. Ezek után természetesen felmerül a kérdés, hogy hogyan hatott mindez a talaj vízgazdálkodására, illetve ennyire változó körülmények között mit mondhatunk a magyarországi aszályról a 2003-as évben? Az aszály nehezen mérhető. Széleskörű felmérés alapján kiderült, hogy nincs univerzális aszályindex, így több paraméter együttes alkalmazása adhat komplex képet a kialakult helyzetről. Mi ezért a Pálfai~féle (1987) aszályindexet (PAI), a standardizált csapadék indexet (Standard Precipitation Index, SPI), a relatív párolgást, illetve a Palmer-íé\e aszályindexet (Palmer Drought Severity Index, PDSI) használjuk. 1. A vizsgálat eszközei Az alkalmazott aszályindexek közül a hazai szakemberek előtt jól ismert a PAI, a relatív párolgás és a PDSI, ezért ezúttal részletesen csak a standardizált csapadék indexet mutatjuk be. A kézirat érkézén: 2004. VIII. 14. Dr. Szalai Sándor, klimatológus, CSc., vezető főtanácsos. Országos Meteorológiai Szolgálat Bella Szabolcs, meteorológus, hidrológus, fogalmazó, OMSZ Éghajlati Osztály