Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

76 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án = kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis major - különösen a szélsőséges árvizek és a hosszú aszályos időszakok következménye, vagy = ha ésszerűen előre nem látható balesetekből következik, - a tagállamok nem szegik meg ezt az irányelvet, ha = a felszín alatti víz jó állapotának, a felszíni vagy felszín alatti víztest jó ökológiai állapotának vagy - ahol az értelmezhető - jó ökológiai potenciáljának elérése vagy állapotromlásának megelőzése meghiúsul azért, mert a felszíni víztest fizikai jellemzőiben, vagy a felszín alatti víztestek vízszintjében előre nem látható változás állt be, vagy ha ésszerűen előre nem látható balesetekből következik; = új, fenntartható emberi fejlesztési tevékenységek következményei miatt válik lehetetlenné annak megelőzése, hogy egy felszíni víztest kiváló állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezzen, és számos további feltétel teljesül, beleértve, hogy - minden megvalósítható lépést megtettek a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére, az állapot további romlásának megelőzésére, - a körülmények kivételessé vagy ésszerűen előre nem láthatóvá nyilvánításának feltételeit, vagy a változások okait a vízgyűjtő gazdálkodási terv részleteiben meghatározza, - az intézkedési program tartalmazza a kivételes körülmények között teendő intézkedéseket, - a változtatások vagy módosítások célja elsőrendű közérdek stb. A 4. cikk fentiekben idézett 3., 6. és 7. pontjaiban megfogalmazott, vizsgálódásunk szempontjából könnyítésnek tekinthető előírásokkal kapcsolatban nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a mesterséges és erősen módosított víztestek esetében is el kell érni 2015-ig azok jó ökológiai potenciálját és jó kémiai állapotát, továbbá, hogy minden okot, körülményt alaposan meg kell indokolni a vízgyűjtő gazdálkodási tervben. 1.3. A felszíni vizeket érő terhelések és hatások jellemzése a Keretirányelvben Tekintve elemzésünk célját, a VKI-t illetően nem foglalkozunk a pontszerű és diffúz szennyezésekkel, legyenek azok permanensek, vagy balesetek, üzemi haváriák eredményei, melyek következtében ártalmas és esetenként különösen veszélyes anyagok jutnak az élő vizekbe, vagy szennyezik el a vízi és kapcsolódó ökoszisztémákat. Az árvizek megelőzése, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés ugyanis nem jár a vizek állapotának ilyen jellegű terhelésével - eltekintve esetleges építési, vagy védekezés során előforduló balesetektől. A vízgazdálkodási beavatkozások legközvetlenebb és talán legsúlyosabb ökológiai hatása a vizes élőhelyek túlzott mértékű visszaszorítása. A természetes