Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 77 vízjárás megváltozása számos élőhely típus nagy területről való teljes eltűnéséhez, a folyókat szegélyező vizes élőhelyek elvesztésével a terheléscsökkentő funkció többek között a tápanyagok (N, P) kiszűrési képességének - megszűnéséhez, a folyók anyagforgalmi folyamatainak, öntisztuló képességének korlátozódásához vezetett (Istvánovics-Somlyódy 2000). Következésképp a felszíni vizeket érhető, és a vizek állapotára kedvezőtlen hatású terheléseket a Keretirányelv is többek között: a jelentős vízkormányzási munkákban - beleértve a vízátvezetéseket és eltereléseket -, azoknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegekre gyakorolt hatásában; - a víztesteket érő jelentős morfológiai változtatásokban; - a felszíni vizek állapotára gyakorolt egyéb jelentős antropogén hatásokban látja, és a II. melléklet 1.4. pontjában ezen hatások becslését és azonosítását írja elő. Tekintettel arra, hogy a vízi ökoszisztémákkal összefüggő szárazföldi ökoszisztémák állapota is befolyásoló tényező, ezt kiegészíti a földhasználati szerkezet becslésével, beleértve a fő települési, ipari és mezőgazdasági területeket (ahonnan pontszerű és nem pontszerű szennyezések is várhatók), továbbá a halászati területek és az erdők azonosításával. A hatások elemzését illetően értékelni kell, hogy a felszíni víztestek állapota mennyire érzékeny a terhelésekre. A rendelkezésre álló információk, különösen a működő monitoring-rendszerekből származó adatok segítségével, modellezési eljárások alkalmazásával meg kell becsülni annak valószínűségét, hogy a vízgyűjtő kerületben a felszíni vizek mennyiben nem tudnak majd megfelelni a 4. cikk szerinti környezetminőségi célkitűzéseknek. 1.4. A felszíni vizek állapotának jellemzése a Keretirányelvben A felszíni vizek állapotának értékelési, meghatározási kritériumait a VKI V. melléklete részletezi. Számba veszi - az ökológiai állapot osztályozásához figyelembe veendő vízminőségi elemeket, - előírásokat ad az ökológiai állapot osztályozásának normatív meghatározásához (ezen belül bemutatja a folyók kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotának meghatározásának, az erősen módosított vagy mesterséges víztestek maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciálja meghatározásának módszerét), - részletesen ismerteti a felszíni vizek ökológiai és kémiai állapot megfigyelésének (monitoringjának) tervezését és végrehajtását, végül - a monitoring eredményeinek bemutatását, valamint azok alapján az ökológiai állapot és az ökológiai potenciál, illetve kémiai osztályba sorolását. A felszíni vizek állapotának jellemzésére vonatkozó VKI előírásokat az előzőekben alkalmazott szemlélettel - miszerint nem a szennyezőanyagok vizekbe történő bevezetésére koncentrálunk - áttekintve a következőkkel találkozunk.