Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 3-4. füzet AZ IPOLY FOLYÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE DIVÉKY DÓRA Az 1992-ben Helsinkiben aláírt, az országhatárokat átlépő vízfolyások és nem­zetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény keretében Szlovákia és Magyarország 1996-ban kezdte meg az Ipoly folyó közös vizsgálatát. A projektben magyar részről a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvény­társaság (VITUKI Rt.) vett részt. A folyó három - a magyar országos törzshálózatba tartozó - szelvényéből 2 hetente a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügye­lőség, illetve célvizsgálat érdekében a VITUKI Rt. munkatársai vettek mintát és vé­gezték el a Magyar Szabványban (MSz 12 749) meghatározott vizsgálatokat. Az 1989-2003 évek közötti 15 éves adatsorok alapján igyekeztem az Ipoly folyó víz­minőségének alakulását értékelni környezetvédelmi szempontból. Az Ipoly folyó a Szlovák-érchegység (Slovenské Rodohorie) déli lejtőjén 1047 m tengerszint feletti magasságban ered, 212,4 km hoszszú, a Dunát Szobnál éri el. Szlovákia és Magyarország között 123 km hosszan képez határt. Vízgyűjtőterülete 5151 km 2 nagyságú, mely a két állam között ?-? arányban oszlik meg. Vízhozama csekély, 18,5 m 3/s, éves vízhozamának 75%-át az év első felében, főleg márciusban szállítja a Dunába, a kisvíz általában július-szeptember között fordul elő ( Mike 1967). Az Ipoly jelentős szerepet tölt be Nógrád és Pest megye vízellátásában. Egy 1976-os felmérés szerint Nógrád megye területének 88%-a vízbeszerzésre alkalmat­lan. Vízadó rétegnek csak az Ipoly és a Zagyva kavicsteraszai, valamint a Galga menti porózus képződmények tekinthetők (Gondos 1976). A területileg illetékes víz­művek így a saját kútjaikon kívül kénytelenek még más vízművektől, más folyók­ból származó vizet is felhasználni a települések ellátására. Emellett az Ipoly bizto­sítja a környező mezőgazdasági területek öntözését és az ipar vízszükségletét is. Az Ipoly határt alkotó részén váltakoznak a szabályozott és szabályozatlan sza­kaszok. Az utóbbiak és a hozzájuk kapcsolódó árterek fontos szerepet töltenek be az őshonos növény- és állatvilág megőrzésében. Az ipolyszögi égerláp a folyó egyik utolsó, számottevő mocsári keményfaligete, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park vé­delme alatt áll. Az Ipolyvece és Hont közötti szakasz és környéke mind szlovák, mind magyar oldalon IBA-terület (Important Bird Area - fontos madárélőhely) A kézirat érkezett: 2005. XI. 24. Divéky Dóra oki. kertészmérnök, az UVATERV Zrt. tervező mérnöke. A cikk a szerző diplomamunkája, melynek alapját egy, az Egyesült Nemzetek Szövetségének Európai Gazdasági Bizottsága által irányított projekt képezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom